Egy kisebb budapesti lakás árát bukhatják el azok a hallgatók, akik idén szeptemberben önköltséges formában kezdik el az egyetemet vagy főiskolát. A jelenlegi szabályok szerint ők - amellett, hogy több százezres tandíjat kell fizetniük - nem kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat és szociális támogatást, sőt van, ahol a kollégiumért is kétszer annyit kell fizetniük, mint az állami ösztöndíjasoknak.
4 694 500 forint - becsléseink szerint körülbelül ennyi pénzt buknak öt év alatt azok a jogászhallgatók, akik idén lecsúsznak az állami ösztöndíjas helyekről. Ez az összeg tartalmazza a tandíjat, valamint azokat a kieső juttatásokat, amelyekre jelenleg csak az állami ösztöndíjas, leánykori nevén államilag támogatott egyetemisták és főiskolások jogosultak: a tanulmányi ösztöndíjat és a szociális támogatásokat.
Tizenkilencezerrel - a 2011-es 53 ezerről 34 ezerre - csökkentette az állami ösztöndíjas elsőévesek számát a kormány idén januárban. Az optimista várakozások szerint körülbelül ennyivel, vagyis 18-19 ezerrel nő majd szeptembertől az önköltséges képzéseken tanulók száma, az eddig nyilvánosságra hozott jelentkezési adatok azonban nem sok okot adnak a bizakodásra. Az viszont már most biztos, hogy az önköltséges hallgatók létszámában a jogi és a gazdaságtudományi szakokon következik majd be a legnagyobb ugrás - ez a két képzési terület összesen 100, illetve 250 ösztöndíjas helyet kapott, részösztöndíjast pedig egyet sem. Mennyi jogászra lenne szükség? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.Kiváló teljesítménnyel sem
Bár a térítési és juttatási szabályokról szóló új rendeletet még nem hozta nyilvánosságra az oktatási államtitkárság, a fizetős szakra járó egyetemisták valószínűleg továbbra sem kaphatnak majd tanulmányi ösztöndíjat - ezt a juttatást a jelenlegi szabályok szerint ugyanis az államilag támogatott, nappali képzésben részt vevő hallgatók maximum fele között osztják szét. Az összeget szemeszterenként határozzák meg az előző félévi teljesítmény alapján.
Az ösztöndíj összege a hallgatói normatíva legalább öt százaléka, vagyis 5950 forint, de a legjobban teljesítő hallgatók ennek az összegnek akár a nyolcszorosát is zsebre tehetik.| Egy kis matek |
Mekkora összegtől esik el az, akinek nem jut ösztöndíjas hely? Példánk főszereplője egy vidéki hallgató, akinek két testvére van, tehát nagycsaládosnak számít. AZ ELTE-re iratkozik be osztatlan jogász képzésre, önköltségesként. Tanulmányi ösztöndíj átlagos összege 4.5-ös átlag és 30 kredit esetén (forrás: felvi.hu, 2009-es adatgyűjtés alapján): 21 500 Ft / hó Nagycsaládosoknak járó egyszeri szociális alaptámogatás: 59 500 FtNagycsaládosoknak járó rendszeres szociális támogatás: 23 800 Ft / hóTeljes kiesés a diploma megszerzéséig: 2 324 500 Ft Önköltség a diploma megszerzéséig: 2 370 000 FtÖsszesen: 4 694 500 Ft |
Támogatás nélkül
Az önköltséges hallgatók a jelenlegi szabályok alapján a szociálisösztöndíj-rendszerből is kimaradnak - a szociális alaptámogatás, a rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj ugyanis csak az államilag támogatott, nappali képzésre járó hallgatóknak jár.
A rendszeres szociális támogatásra félévenként kell pályázni, alap-, mester-, osztatlan és doktori képzésen tanulók is megkaphatják, az önköltséges szakokon tanulók viszont nem. A fogyatékossággal élő, rokkant, nagycsaládos, árva, halmozottan hátrányos helyzetű vagy gyermeket nevelő diákok a hallgatói normatíva húsz, hátrányos helyzetű, félárva és gyámság alól kikerülő diákok pedig a hallgatói normatíva tíz százalékára jogosultak – ez havonta 23 800, illetve 11 900 forintot jelent.
Szociális alaptámogatásra szintén a fenti kategóriák valamelyikébe tartozó hallgatók pályázhatnak, doktoranduszok azonban nem. Ez egyszeri juttatás, amelyet az első félévben lehet igényelni, összege alap- és osztatlan képzésben, valamint felsőfokú szakképzésben a hallgatói normatíva ötven százaléka, vagyis 59 500 forint, mesterképzésben pedig hetvenöt százaléka, azaz 89 250 forint. Rendkívüli szociális ösztöndíjra akkor lehet pályázni, ha a hallgató vagy a család szociális helyzetében jelentős változás történik, az egyszeri juttatás összegét az egyetem vagy a főiskola határozza meg.
A kollégiumoknál vegyes a kép. A BME kollégiumaiban az állami ösztöndíjasok 8500 és 11 500, a „tandíjasoknak” viszont 19 650 és 23 150 forint közötti összeget fizetnek. Az ELTE kollégiumaiban ezzel ellentétben mindenki - finanszírozási formától függetlenül - 9000 forintot fizet.
Saját ösztöndíjrendszerrel indulnak neki az új tanévnek
A teljesítményalapú tanulmányi és a szociális ösztöndíjak összegét eddig a hallgatói normatíva alapján határozták meg, amelynek, úgy tűnik, befellegzett: Sályi Lőrinc, az oktatási államtitkár kabinetfőnöke két hete arról beszélt, szeptembertől „feladatfinanszírozást” vezetnek be a jelenlegi normatív alapú támogatás helyett. A kormány ugyanakkor március elején egy összesen 15,5 milliárdos ösztöndíjrendszer kiépítésére tett ígéretet. Konkrétumokat még nem lehet tudni, és a részösztöndíjas hallgatók jövőjét illetően is teljes a homály.
A bizonytalanság ellenére több egyetem és főiskola ösztöndíjprogramot hirdetett meg. A Szegedi Tudományegyetemen részletekben is lehet majd fizetni a tandíjat, és több vállalati ösztöndíj bevezetését is tervezik. A legjobb tanulmányi eredményű hallgatóknak az önköltség egészét vagy részét visszatéríti az Edutus Főiskola és a Budapesti Gazdasági Főiskola is, utóbbi a gazdasági és társadalomtudományi szakokon. Az Óbudai Egyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara szociális alapon is támogatja a részösztöndíjas és önköltséges hallgatókat, a Szolnoki Főiskola pedig az önkormányzattal együttműködve a helyi diákoknak biztosít pénzbeli támogatást.
A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán minden elsőéves, turizmus-vendéglátás szakos hallgató 50 000 forint támogatást kap: a második félévtől tanulmányi eredmény alapján osztják el a keretet. A kar az első félévben ingyenes kollégiumi helyet is biztosít annak az ötven diáknak, aki az önköltséges szakokra jelentkezők közül a legmagasabb pontszámot éri el. Ez körülbelül 90 000 forint megtakarítást jelent.
A Budapesti Corvinus Egyetem kétpilléres ösztöndíjrendszert vezet be. Az elsőéves, önköltséges diákok teljesítmény és szociális helyzet alapján kaphatnak támogatást és kérhetnek részletfizetést, vállalati és alapítványi ösztöndíjakra pedig mindenki pályázhat. A győri Széchenyi István Egyetem hat, belsőégésű motorok szakirányos, mesterképzésben résztvevő hallgatója a diploma megszerzéséig havi 92 ezer forintos ösztöndíjat kap az Auditól.
Mi marad?
A köztársasági ösztöndíjra a jelenlegi szabályok szerint mindenki pályázhat, tehát az önköltséges hallgatók is - de csak akkor, ha nappali tagozaton alap-, mester- vagy osztatlan képzésben vesz részt, bejelentkezett legalább két félévre, és megszerzett legalább ötvenöt kreditet. Az ösztöndíjat tanulmányi, tudományos, közéleti és sporteredmények alapján ítélik oda, tíz hónapig jár, a 2011/2012-es tanév őszi félévében összege 34 000 forint volt. Összefoglalónkat a köztársasági ösztöndíjról itt olvashatjátok.
A szociális alapú Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjra is pályázhatnak önköltséges hallgatók - ennek összege 1000 és 12 ezer forint között mozog. Ugyanígy szabad a pálya az Erasmus-programban is - igaz, a külföldi félév alatt az itthoni tandíjat is fizetni kell.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
