Ezért ad a kormány egy év haladékot a CEU-nak?

A kormány meg akarja akadályozni, hogy az Európai Bíróság döntsön a lex CEU-ról - írja a hvg.hu.

  • Eduline
Fazekas István

A hvg.hu azt írja, már holnap megtárgyalja és megszavazza a parlament a lex CEU módosítását. De miért ilyen sürgős a törvénymódosítás a kormánynak?

A hvg.hu munkatársa hétfőn egy magasrangú kormánytisztviselőtől megtudta: ezzel igyekeznek elejét venni, hogy az Európai Bíróság előtt landoljon az ügy. A felsőoktatási törvény tavaszi módosításával kapcsolatban az Európai Bizottság indított eljárást, és azóta egy parttalan levelezés kezdődött Brüsszel és Budapest között.

A magyar kormánynak még két hete lenne, hogy levélben próbálja megnyugtatóan lezárni vitáját a bizottsággal. Ha ez nem sikerülne, akkor megnyílt volna az út a bírósági kereset előtt, amely végén luxemburgi bírák dönthetnek a törvényről. Márpedig a Velencei Bizottság korábbi állásfoglalása azt vetíti előre, hogy az európai bírák előtt nem lenne esélye a törvénynek. A garantálható vereséget előzi meg a magyar kormány azzal, hogy egy évet még ad a feltételei teljesítésére a CEU-nak.

Kedvezményt ad a kormány a CEU-nak, módosítják a felsőoktatási törvényt

Egy évvel meghosszabbítják azokat a határidőket, ameddig az itt működő külföldi egyetemeknek teljesíteni kell a lex CEU-nak nevezett módosítás által megszabott új feltételeket, jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter. Az Index azt írja, a tárca módosító javaslatot nyújt be a törvényhez. Ha ezt elfogadják, 2018. január elseje helyett a CEU-nak 2019.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.