Ezért bukták magyarok tízezrei a diploma megszerzését

Az Eurostat adatai szerint 40 800 olyan 34 év alatti személy van Magyarországon, aki egykor járt egyetemre vagy főiskolára, de nem szerzett diplomát és be is fejezte tanulmányait.

  • Eduline
Fülöp Máté

A Pénzcentrum azt írja, Magyarországon az EU-s átlagnál jóval többen hagyták ott az egyetemet vagy főiskolát azért, mert túl nehezek voltak a tanulmányok.

Míg itthon az összes tanulmánymegszakítás feléért felelt ez az ok, addig az EU-ban csak kevesebb, mint minden ötödikért (18%). Ez persze nem feltétlenól jelenti azt, hogy itthon nehezebbek lennének az egyetemek a helyi diákok teljesítőképességéhez mérve, mint más országokban.

Az mindenesetre látszik, hogy a tanulmányaikat a diploma megszerzése nélkül abbahagyók között kisebb arányban voltak azok, akik úgy érezték, hogy a felsőoktatási programra nincs szükségük vagy elveszett volna az érdeklődésük. Magyarországon mindösszesen 10 százalék volt ez az arány, az EU-ban 23 százalék, Csehországban pedig 25 százalék.

Szó sincs már romkocsmában merengő egyetemistákról, egyre többen dolgoznak

Végérvényesen eltűntek a "romkocsmák félhomályában merengő" hallgatók az egyetemekről - egyre többen dolgoznak az előadások és szemináriumok mellett, megélhetési problémáik miatt sokan napi hat-nyolc órás műszakot vállalnak. Nem véletlenül: a ösztöndíjak összegén tizenegy éve egy forintot sem emeltek, havi 10-20 ezer forintból pedig még a kollégisták sem tudnak megélni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna