A parlamenti választás előtt biztosan nem dönt a lex CEU-ról az Alkotmánybíróság - írja az atv.hu.
A lex CEU ügyében az Alkotmánybíróság szinte biztosan nem hoz döntést a parlamenti választás, azaz április 8-a elött - prognosztizálják az atv.hu által megkérdezett alkotmányjogászok. A kormánynak az az álláspontja - és ezt tavaly Brüsszelnek is megküldték -, hogy a kifogásolt felsőoktatási törvénymódosítás korlátozásai szükségesek és arányosak voltak, ráadásul meghosszabbították a határidőket is.
Sólyom László volt államfő, az AB alapító elnöke alkotmányellenesnek nevezte a lex CEU-t, Áder János viszont aláírta a törvényt. Az atv.hu szerint szinte biztos az is, hogy április 8-a elött már nem írja alá a magyar kormány a megállapodást a CEU működéséről.
CEU-ügy: a diákok is kimondták, mit gondolnak róla
"Ha a magyar kormány célja az volt, hogy gátat vessen az itteni munkának, üzenem: nem sikerült" - a Népszava hallgatókat kérdezett a CEU-ügyről. A hét elején a parlament 2019. január 1-jéig meghosszabbította azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit.
Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
