A parlamenti választás előtt biztosan nem dönt a lex CEU-ról az Alkotmánybíróság - írja az atv.hu.
A lex CEU ügyében az Alkotmánybíróság szinte biztosan nem hoz döntést a parlamenti választás, azaz április 8-a elött - prognosztizálják az atv.hu által megkérdezett alkotmányjogászok. A kormánynak az az álláspontja - és ezt tavaly Brüsszelnek is megküldték -, hogy a kifogásolt felsőoktatási törvénymódosítás korlátozásai szükségesek és arányosak voltak, ráadásul meghosszabbították a határidőket is.
Sólyom László volt államfő, az AB alapító elnöke alkotmányellenesnek nevezte a lex CEU-t, Áder János viszont aláírta a törvényt. Az atv.hu szerint szinte biztos az is, hogy április 8-a elött már nem írja alá a magyar kormány a megállapodást a CEU működéséről.
CEU-ügy: a diákok is kimondták, mit gondolnak róla
"Ha a magyar kormány célja az volt, hogy gátat vessen az itteni munkának, üzenem: nem sikerült" - a Népszava hallgatókat kérdezett a CEU-ügyről. A hét elején a parlament 2019. január 1-jéig meghosszabbította azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
