A parlamenti választás előtt biztosan nem dönt a lex CEU-ról az Alkotmánybíróság - írja az atv.hu.
A lex CEU ügyében az Alkotmánybíróság szinte biztosan nem hoz döntést a parlamenti választás, azaz április 8-a elött - prognosztizálják az atv.hu által megkérdezett alkotmányjogászok. A kormánynak az az álláspontja - és ezt tavaly Brüsszelnek is megküldték -, hogy a kifogásolt felsőoktatási törvénymódosítás korlátozásai szükségesek és arányosak voltak, ráadásul meghosszabbították a határidőket is.
Sólyom László volt államfő, az AB alapító elnöke alkotmányellenesnek nevezte a lex CEU-t, Áder János viszont aláírta a törvényt. Az atv.hu szerint szinte biztos az is, hogy április 8-a elött már nem írja alá a magyar kormány a megállapodást a CEU működéséről.
CEU-ügy: a diákok is kimondták, mit gondolnak róla
"Ha a magyar kormány célja az volt, hogy gátat vessen az itteni munkának, üzenem: nem sikerült" - a Népszava hallgatókat kérdezett a CEU-ügyről. A hét elején a parlament 2019. január 1-jéig meghosszabbította azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
