Két hetet adott a kormánynak CEU-ügyben az Európai Bizottság

Szerdán az Európai Bizottság úgynevezett kiegészítő indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a felsőoktatási törvény ügyében. Ebben pontosításokat kért a kifogásolt jogszabályra vonatkozóan, amely a bírálók szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU).

  • eduline/mti
Túry Gergely

Ebben az ügyben áprilisban indult kötelezettségszegési eljárás, és júliusban lépett második szakaszba a Brüsszelből érkező, úgynevezett indoklással ellátott véleménnyel. A tájékoztatás szerint Magyarországnak két hete van, hogy válaszoljon a szerdai kiegészítésre, és ha azt nem találják kielégítőnek, akkor az Európai Bíróságon folytatódhat az ügy.

A CEU kedden azt jelentette be, hogy megállapodást kötött a New York-i Bard College-dzsal annak érdekében, hogy oktatási tevékenységet folytathasson New York államban. Az egyetem azt is jelezte: várja, hogy a kormány aláírja és a parlament ratifikálja a New York állammal kötendő megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy a CEU tovább működjön Budapesten, ami mindig is az intézmény célja volt.

A felsőoktatási törvény áprilisban elfogadott módosítása arról rendelkezik, hogy a jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A külföldi felsőoktatási intézménynek a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek kell lennie. Az itt folytatni kívánt képzésnek és oklevélnek államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek kell minősülnie.

A CEU minden feltételt teljesített, most már a kormányon a sor

A Közép-Európai Egyetem (CEU) megállapodást kötött a New York-i Bard College-dzsal, hogy oktatási tevékenységet folytathasson New York államban - közölte az intézmény. Közleményükben azt írták: az elmúlt hónapokban tárgyalások folytak New York állam és a magyar kormány között a CEU budapesti jövőjéről. A CEU "szándékosan tartózkodott a nyilatkozatoktól", hogy elősegítse a tárgyalások sikerét - tették hozzá.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.