Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
Egyre több külföldi tanul Magyarországon a Stipendium Hungaricum programmal - rájuk jóval többet költ az állam, mint a magyar hallgatókra.

Ha sok külföldi hallgató akar egy országban tanulni, az általában azt jelzi, hogy magas az oktatás színvonala - írja a G7. Ebből a szempontból pedig jó hír, hogy néhány év alatt sokszorosára nőtt a külföldi hallgatók száma a magyar felsőoktatásban. A külföldi hallgatók tandíjat fizetnek, és emellett jelentős bevételt és más előnyöket is hoznak az országnak.
Magyarország azonban úgy tudta jelentősen emelni a külföldi diákok számát, hogy ezért komoly árat fizetett. Az utolsó elérhető adatok alapján évi 5,5 milliárd forintba kerül a Stipendium Hungaricum program, amivel a 2017/2018-as őszi féléven 5 ezernél is több külföldi diák tanult hazánkban. Ezzel már a külföldi diákok hatodát adják.
Ellentmondásos lehet viszont a program megítélése abból a szempontból, hogy a kormányzat eközben a hazai diákoknak egyre nehezebbé teszi a bejutást a felsőoktatásba. Magyarország az egyetlen régiós ország, ahol trendszerűen csökken a fiatalok körében a diplomások aránya.
Egyéb kedvezőtlen hatásai is vannak, hogy egyre több a külföldi, magyar állami ösztöndíjjal nálunk tanuló diák. Mivel prioritást élveznek a kollégiumokban, kiszoríthatják a hazai diákokat a kollégiumokból - írja a hírportál. Nem csak egyre többeknek kell önmaguknak kigazdálkodni a taníjat, a kollégiumoknál drágább szállást is finanszírozniuk kell.
Tehát egy magyar diákra átlagosan évi körülbelül 0,5 millió forintot szán a magyar állam, addig a harmadik országból érkező ösztöndíjasokra az oldal számításai szerint 1,8 milliót.
Egyre több a külföldi hallgató a magyar egyetemeken
Évente több százmillió forintot fordítanak a nagyobb felsőoktatási intézmények „fizetős" diákok toborzására. De a jelek szerint megéri, mert több tizmilliárdot fizetnek tandíjként, ráadásul helyi munkahelyeket teremtenek. Az Oktatási Hivatal héten közzétett adatai szerint nem egyedi a tendencia, mert csaknem 8 ezer fővel nőtt a külföldi hallgatók száma a magyar felsőoktatási intézményekben az elmúlt öt évben.
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
Kell a gyereknek a pihenés, ki kell adni a szabadságokat – vannak olyan óvodák, ahol nyomatékosan kérik az óvodapedagógusok, ne vigyék a szülők nyáron az óvodai ügyeletbe a gyereket. Viszont olyan intézményre is akad példa, ahol az előző nap is lehet szólni, hogy másnap bemenne a gyerek.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Az ausztráliai egyetem oktatója azt írta: nem szabad spórolni a minőségen vagy másra bízni a gondolkodást.