Egyre több külföldi hallgató tanul a magyar egyetemeken - nem mindenkinek jó hír?

Egyre több külföldi tanul Magyarországon a Stipendium Hungaricum programmal - rájuk jóval többet költ az állam, mint a magyar hallgatókra.

  • Eduline

Ha sok külföldi hallgató akar egy országban tanulni, az általában azt jelzi, hogy magas az oktatás színvonala - írja a G7. Ebből a szempontból pedig jó hír, hogy néhány év alatt sokszorosára nőtt a külföldi hallgatók száma a magyar felsőoktatásban. A külföldi hallgatók tandíjat fizetnek, és emellett jelentős bevételt és más előnyöket is hoznak az országnak.

Magyarország azonban úgy tudta jelentősen emelni a külföldi diákok számát, hogy ezért komoly árat fizetett. Az utolsó elérhető adatok alapján évi 5,5 milliárd forintba kerül a Stipendium Hungaricum program, amivel a 2017/2018-as őszi féléven 5 ezernél is több külföldi diák tanult hazánkban. Ezzel már a külföldi diákok hatodát adják.

Ellentmondásos lehet viszont a program megítélése abból a szempontból, hogy a kormányzat eközben a hazai diákoknak egyre nehezebbé teszi a bejutást a felsőoktatásba. Magyarország az egyetlen régiós ország, ahol trendszerűen csökken a fiatalok körében a diplomások aránya.

Egyéb kedvezőtlen hatásai is vannak, hogy egyre több a külföldi, magyar állami ösztöndíjjal nálunk tanuló diák. Mivel prioritást élveznek a kollégiumokban, kiszoríthatják a hazai diákokat a kollégiumokból - írja a hírportál. Nem csak egyre többeknek kell önmaguknak kigazdálkodni a taníjat, a kollégiumoknál drágább szállást is finanszírozniuk kell.

Tehát egy magyar diákra átlagosan évi körülbelül 0,5 millió forintot szán a magyar állam, addig a harmadik országból érkező ösztöndíjasokra az oldal számításai szerint 1,8 milliót.

Egyre több a külföldi hallgató a magyar egyetemeken

Évente több százmillió forintot fordítanak a nagyobb felsőoktatási intézmények „fizetős" diákok toborzására. De a jelek szerint megéri, mert több tizmilliárdot fizetnek tandíjként, ráadásul helyi munkahelyeket teremtenek. Az Oktatási Hivatal héten közzétett adatai szerint nem egyedi a tendencia, mert csaknem 8 ezer fővel nőtt a külföldi hallgatók száma a magyar felsőoktatási intézményekben az elmúlt öt évben.

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.