Ha sok külföldi hallgató akar egy országban tanulni, az általában azt jelzi, hogy magas az oktatás színvonala - írja a G7. Ebből a szempontból pedig jó hír, hogy néhány év alatt sokszorosára nőtt a külföldi hallgatók száma a magyar felsőoktatásban. A külföldi hallgatók tandíjat fizetnek, és emellett jelentős bevételt és más előnyöket is hoznak az országnak.
Magyarország azonban úgy tudta jelentősen emelni a külföldi diákok számát, hogy ezért komoly árat fizetett. Az utolsó elérhető adatok alapján évi 5,5 milliárd forintba kerül a Stipendium Hungaricum program, amivel a 2017/2018-as őszi féléven 5 ezernél is több külföldi diák tanult hazánkban. Ezzel már a külföldi diákok hatodát adják.
Ellentmondásos lehet viszont a program megítélése abból a szempontból, hogy a kormányzat eközben a hazai diákoknak egyre nehezebbé teszi a bejutást a felsőoktatásba. Magyarország az egyetlen régiós ország, ahol trendszerűen csökken a fiatalok körében a diplomások aránya.
Egyéb kedvezőtlen hatásai is vannak, hogy egyre több a külföldi, magyar állami ösztöndíjjal nálunk tanuló diák. Mivel prioritást élveznek a kollégiumokban, kiszoríthatják a hazai diákokat a kollégiumokból - írja a hírportál. Nem csak egyre többeknek kell önmaguknak kigazdálkodni a taníjat, a kollégiumoknál drágább szállást is finanszírozniuk kell.
Tehát egy magyar diákra átlagosan évi körülbelül 0,5 millió forintot szán a magyar állam, addig a harmadik országból érkező ösztöndíjasokra az oldal számításai szerint 1,8 milliót.
Évente több százmillió forintot fordítanak a nagyobb felsőoktatási intézmények „fizetős" diákok toborzására. De a jelek szerint megéri, mert több tizmilliárdot fizetnek tandíjként, ráadásul helyi munkahelyeket teremtenek. Az Oktatási Hivatal héten közzétett adatai szerint nem egyedi a tendencia, mert csaknem 8 ezer fővel nőtt a külföldi hallgatók száma a magyar felsőoktatási intézményekben az elmúlt öt évben.
