Kemény hangú állásfoglalást adott ki a Magyar Tudományos Akadémia gazdaság- és jogtudományok osztálya, amiért egy törvényjavaslat szerint kizárólag a közszolgálati egyetem indíthatná az államtudományi képzést. Azóta már benyújtottak egy módosító indítványt, ugyanakkor az csak azt tenné lehetővé, hogy máshol is induljon ilyen képzés, oklevelet azonban nem adhatnának, csak a közszolgálati egyetemen.
Szokatlanul kemény hangú állásfoglalást adott ki a Magyar Tudományos Akadémia gazdaság- és jogtudományok osztálya azzal a törvényjavaslattal kapcsolatban, amely a fogalmilag meghatározatlan államtudományi képzést monopolizálná a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) – írta a Népszabadság.
Mint ahogy arról az Eduline is beszámolt, a törvénnyel kapcsolatban az Állam- és Jogtudományi Karok Dékáni Kollégiuma állásfoglalást tett közzé, amely szerint az NKE kizárólagossága elfogadhatatlan, s tönkretenné a jogászképzést, ezért a törvényjavaslat visszavonását kérik.
Az MTA illetékes osztálya tegnapi ülése után kiadott állásfoglalása szerint az akadémia szolidáris a tudományegyetemek állam- és jogtudományi karaival, és osztja azok aggodalmait. Az MTA illetékes osztálya nem tartja elégségesnek azt a módosító indítványt, amelyet az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára nyújtott be a törvényjavaslathoz.
A módosító azt biztosítaná ugyan, hogy az államtudományok és közigazgatási tudományok területén képzési joga ne kizárólag az NKE-nek legyen, hanem – mint hagyományosan – az egyetemek állam- és jogtudományi karainak is, de arra már nem adna lehetőséget, hogy ezek az egyetemek oklevél-kiadási joggal is rendelkezzenek. Erre csak az NKE-nek lenne módja.
A Népszabadság megkérdezte Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkárt is, aki azt mondta, nem érti, miért a nagy felháborodás, hiszen a kizárólagos szó kikerült a javaslatból.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
