Milliókat spórolnak az egyetemisták: furcsa megoldások albérlet helyett
Egyre több amerikai és brit egyetemista dönt úgy, hogy megspórolja a lakbért, és a diploma megszerzéséig valamilyen alternatív lakhatási lehetőséget keres. Van, aki egészen puritán helyen él.
Eduline
Egy brit egyetemista, Joe Pearce egészen eredeti ötlettel állt elő: sokallta a 400 fontos, majdnem 150 ezer forintos lakbért, ezért úgy döntött, spórolt pénzéből inkább vásárol egy hajót. Egy 42 éves hajót talált az interneten, mindössze 800 fontért, vagyis kéthavi lakbérért, ezen kívül napi egy fontot kellett fizetnie a kikötőnek.
Az apró kabin nem kerülhetne ugyan a lakberendezési magazinok címlapjára, de minden van benne, amire a mesterszakos hallgatónak szüksége volt abban a majdnem másfél évben, amíg ott lakott - konyha, tévé, ágy, fürdőszoba, és bármikor elmehetett vele pecázni.
A manchesteri egyetem egyik hallgatója ennél sokkal puritánabb lakhelyet választott magának: egy manchesteri ház hátsó kertjében sátorozott egy éven keresztül, a kanadai származású hallgató ugyanis a 20 ezer fontos tandíj kifizetése után nem engedhette meg magának az albérletet. Némi házimunkát ajánlott fel a pár négyzetméteres helyért, ahová felhúzta sátorát.
A kanadai hallgató így keresett helyet a sátrának
reddit.com
A Daily Mail néhány éve egy vállalkozó kedvű - és előrelátó - középiskolás projektjéről is beszámolt. Austin Hay egy 12 négyzetméteres házat épített szülei kertjében. Az akkor 16 éves kaliforniai fiú először egy utánfutót vett 2 ezer dollárért, majd erre építette fel otthonát.
Mire mindennel elkészült, további 12 ezer dollárt, vagyis több mint hárommillió forintot költött. Bár ez az összeg magasnak tűnik, az már akkor egyértelmű volt, hogy a főiskola ideje alatt sok pénzt megspórol majd ezzel a megoldással, a guruló otthont ugyanis magával vitte a főiskolára is - albérlet helyett.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
