Többmilliós fizetéseket kapnak az egyetemi kancellárok

Nem fukarkodik az Emmi a kancellárok fizetésével: a tavaly kinevezett gazdasági vezetők 1,5 - 2,2 millió forint között keresnek. Van, akinek autó- és telefonhasználat is jár – írta a Vs.hu.

  • Eduline
Shutterstock

2 millió 231 ezer forintot vihet haza havonta a Semmelweis Egyetem (SE) kancellárjaként Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének korábbi elnöke – derül ki a VS.hu egyik olvasója által indított közérdekű adatigénylésekből.

A birtokukba jutott összegzés szerint ebből 1 millió forint közalkalmazotti jogviszonya alapján, 100 ezer forint pedig vezetői pótlékként jár a kormánypártokhoz közel álló volt PSZÁF-vezetőnek.

További 1 millió 131 ezer forintot az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) döntése alapján kap kézhez a kancellár, „garantált illetménynél magasabb összegű illetmény” címén. Ez utóbbi összeg nagyságát a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint a munkáltató - ez esetben az Emmi - állapíthatja meg, azzal a kikötéssel, hogy egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gazdasági vezetője, Ózd korábbi fideszes alpolgármestere, Barta-Eke Gyula 1 millió 700 ezer forintot visz haza havonta. A Debreceni Egyetem gazdálkodása felett őrködő Bács Zoltán 1 millió 996 ezer forintot, míg a Corvinus Egyetemre kinevezett Pavlik Lívia 1 millió 900 ezer forintot keres az intézményektől elkért adatok szerint, Filep Bálintnak, a Széchenyi István Egyetem kancellárjának viszont már szűk fél millió forinttal kevesebb, 1 millió 500 ezer forint a fizetése.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.