Havi 400 ezer forintos kezdőfizetést lehet kapni ezzel a szakmával, egyre népszerűbb

Még mindig nagyon csábító a nem ritkán 400 ezres kezdőfizetés informatikusként, és mindez az egyetemi jelentkezéseken is látszik, ugyanis a jelentkezők és a felvettek száma is többéves rekordot döntött idén - írja az Index.

  • Eduline
pixabay.com

Ahogy az oldal is írja, a Felvi.hu adatai alapján 2005 óta nem vettek fel annyi embert informatikai képzésekre az országban, mint idén.

2017 szeptemberétől 6456 informatikus hallgató kezdi meg a tanulmányait, legutoljára pedig 2005-ben kezdtek többen informatikusnak tanulni, konkrétan 6592-en. A felvettek száma a statisztikák alapján évek óta növekszik, és ugyanez igaz a felvételizők számára is: idén 11 ezer 159-en jelentkeztek informatikai képzésekre, ami 6 éves rekord.

2016 nyarán, az informatikai szektorban az állások 3,5 százalékát nem tudták betölteni a cégek, a pályakezdőket 200-300 ezres nettó fizetéssel alkalmazták, a Hays felmérése szerint pedig csak 2015-ben átlag 8-10 százalékkal emelkedtek a fizetések az ágazatban, ami a bankszektor után a legmagasabb jövedelmeket kínálta.

Egy hatéves diáknak miért kell hat órát végignyögnie? - döbbenetes óraszámok

Miért baj, ha egy elsős általános iskolásnak napi hat órája van? Tud-e készülni az érettségire és a nyelvvizsgára egy középiskolás, ha hetente kétszer-háromszor nyolc tanórát kell végigülnie? Olvasói vélemények és beszámolók. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Sulyok Blanka, a Tanítanék Mozgalom az ATV-nek múlt héten azt mondta, nagyon sok szakértő egyetért abban, hogy csökkenteni kellene a tananyagot.

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.