Még mindig tízezrek nézik ezt a filmet: rekordot dönt majd a bevétel?

A mozizást is beillesztenétek a heti programba? Mutatjuk, milyen filmeket néztek tömegek az észak-amerikai mozikban.

  • eduline/mti

A Fekete Párduc című Marvel-szuperhősfilm továbbra is vezeti az észak-amerikai kasszasikerlistát: korábban csak az Avatarnak sikerült öt egymást követő hétvégén a toplista csúcsán maradnia.

A stúdió becslései szerint péntektől vasárnapig a Ryan Coogler rendezésében készült produkció újabb 27 millió dollárral (6,8 milliárd forinttal) növelte jegybevételeit az amerikai és kanadai mozikban. Ezzel észak-amerikai jegyeladásai meghaladták a 605 millió dollárt (153 milliárd forintot). A film globális bevétele jelenleg 1,1 milliárd dollár (278 milliárd forint) fölött jár már.

A szuperhősfilmet a Tomb Raider új verziójának sem sikerült túlszárnyalnia, amely 23,5 millió dolláros (6 milliárd forintos) bevétellel kezdte forgalmazását. A 90 millió dolláros (23 milliárd forintos) költségvetésű akciófilm igazi robbanását azonban a kínai forgalmazástól várják.

Az észak-amerikai toplista harmadik helyén az I Can Only Imagine című keresztény dráma debütált 17,1 millió dollárral (4,3 milliárd forinttal).

Az Időcsavar 16,6 millió dollárt (4,2 milliárd forintot) keresett, a Köszi, Simon című kamaszokról szóló melegdráma pedig 11,5 millió dollárral (3 milliárd forinttal) lett az ötödik.

Hatalmas akciókat foghattok ki: megnéztük, mennyibe kerülnek a diákjegyek a mozikban

Több száz forintot is spórolhattok, ha jó napot választotok ki a mozizásra. Összegyűjtöttük, hogy hol mennyiért nézhettek filmeket Pesten és a vidéki városok mozijaiban. A budapesti Cinema City mozikban, tehát Allee-ban, az Arénában, a Camponában, a Duna Plazában, a Westendben egységesek a jegyárak, diákkedvezménnyel 1320 forintért nézhettek meg 2D-s filmeket, a 3D előadásokra 1730 forintért ülhettek be, az IMAX 3D-s filmjei pedig 1740 forintba kerülnek szemüveg nélkül.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.