Ez a film tarol a mozikban: rengetegen nézik meg a trilógia harmadik részét

Heti filmajánlónkból megtudhatjátok, melyik filmre váltottak a legtöbben jegyet az észak-amerikai mozikban - ezeket már itthon is megnézhetitek.

  • eduline/mti

A Universal filmstúdió A szabadság ötven árnyalata című filmjére váltottak legtöbben jegyet bemutatója hétvégéjén az észak-amerikai mozikban, a jegybevétel elérte a 38,8 millió dollárt, ám ez jóval elmarad az Ötven árnyalat-trilógia előző két részének bemutató hétvégi eredményeitől. A 2015-ben mozikba került A szürke ötven árnyalata 85,2 millió dollárt forgalmazott debütálásakor, A sötét ötven árnyalata múlt év februárjában 46,8 milliót hozott a jegypénztáraknál. 

Az azonos című sikerkönyv-trilógia harmadik része alapján készült film főszerepeiben ezúttal is Jamie Dornan és Dakota Johnson játszik, a rendező A sötét ötven árnyalatát jegyző James Foley.

Youtube

A szabadság ötven árnyalata 57 nemzetközi piacon debütált ezen a hét végén, és mintegy 100 millió dollárt forgalmazott, amivel a filmtrilógia eddigi bevételei elérték az 1,09 milliárd dollárt. 

Az észak-amerikai kasszasikerlista második helyét a Sony családi komédiája, a Peter Rabbit szerezte meg, amely a vártnál jóval nagyobb bevételt, 25 millió dollárt hozott. Clint Eastwood új akciófilmje, A párizsi vonat végzett a harmadik helyen 12,6 millió dollárral.

Hatalmas akciókat foghattok ki: megnéztük, mennyibe kerülnek a diákjegyek a mozikban

Több száz forintot is spórolhattok, ha jó napot választotok ki a mozizásra. Összegyűjtöttük, hogy hol mennyiért nézhettek filmeket Pesten és a vidéki városok mozijaiban. A budapesti Cinema City mozikban, tehát Allee-ban, az Arénában, a Camponában, a Duna Plazában, a Westendben egységesek a jegyárak, diákkedvezménnyel 1320 forintért nézhettek meg 2D-s filmeket, a 3D előadásokra 1730 forintért ülhettek be, az IMAX 3D-s filmjei pedig 1740 forintba kerülnek szemüveg nélkül.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu