Kevés magyar állampolgár tanul a határon túli egyetemek és főiskolák magyar nyelvű képzésein, míg a hazai felsőoktatási intézmények sok határon túli magyar hallgatót "szívnak el" a helyi egyetemek elől.
Összesen 17 határon túli intézmény indít rendszeresen magyar nyelvű képzéseket, melyek jellemzően a helyi magyar kisebbség továbbtanulási igényeinek lefedésére törekednek, ám nyitottak az anyaországból származó hallgatók előtt is – főleg az európai uniós tagságot élvező országokban, írja a Magyar Nemzet.
Csakhogy súlyos aránytalanság alakult ki az évtizedek során, amit jól mutat, hogy Magyarországon az elmúlt tanévben 2054 román, 1907 szerbiai, 1885 szlovákiai és 1193 ukrajnai állampolgárságú hallgató tanult, akiknek túlnyomó többsége az ottani magyar közösségekből érkezett. Ezzel szemben a kárpátaljai magyar közösség számára mérvadó II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola – Ukrajnában nem akkreditált – magyar nyelvű képzéseire legfeljebb 10-10 magyar állampolgárságú hallgató vehető fel évente. A magyar nyelvű képzésekre ugyanakkor 1224 hallgató iratkozott be legutóbb, akik a kárpátaljai magyarságból kerültek ki.
A Partiumi Keresztény Egyetem magyar nyelvű képzéseire összesen 766 hallgató jár, ebből 290 hallgató most kezdi tanulmányait. A teljes hallgatóságból mindössze 45 hallgató érkezett Magyarországról. Még alacsonyabb az anyaországi magyarok aránya a Sapientia egyetemen, ahol 2318 hallgató fog tanulni magyar nyelvű képzéseken, ebből 1987 alapképzésben, 331 mesterképzési szakon, közülük 26 olyan magyar állampolgár, akinek magyarországi lakcíme van.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
