Először szólalt meg az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar gólyatáborában megerőszakolt 19 éves lány, aki a hvg.hu-nak adott interjújában arról is beszélt, a történtek óta sehova nem megy egyedül.
„Nem sok kellett ahhoz, hogy megfojtson. Azon gondolkoztam közben, hol fog elásni. Végig ez volt bennem. Mert a szemében akkor, ott azt láttam, hogy ha valami nem úgy van, ahogy ő akarja, akkor nekem végem. Szerintem képes lenne ölni” - mondta a hvg.hu-nak az a 19 éves lány, akit tavaly augusztusban az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának gólyatáborában K. Sándor Szilárd, a rendezvény fotósa megerőszakolt és fojtogatott.
Az elsőéves hallgató a hvg.hu-nak azt mondta, nem volt kedve elmenni a gólyatáborba, de a barátai rábeszélték: "többen győzködtek, köztük a barátom is, hogy mások is megbánták, hogy nem mentek el, mert utána nem tudtak úgy beilleszkedni. De még közvetlenül előtte nap is gondolkodtam, menjek-e, annyira zavart, hogy senkit nem ismerek".
Az erőszak - amelynek részleteiről nem beszélt, a lány szülei is a rendőrségi jegyzőkönyvekből tudnak a történtekről - az első este történt, a támadó közben folyamatosan fényképezett, az elkészült fotókkal akarta zsarolni a hallgatót.
A történtek után a lány a szervezőktől kért segítséget. "Nekem a szervezők, HÖK-ösök többsége segített. Nem fogok neveket mondani, de szerintem csak egyvalaki tudhatott az előéletéről. Egyébként érdekes, hogy ő az, aki talán meg sem ismer, levegőnek néz az egyetemen. Egy másik szervező viszont előttem sírta el magát, hogy ez hogy történhetett meg. Végig ott maradt mellettem, de egy társa is felajánlotta, hogy velem jön a kórházba. Összességében nekem nagyon pozitív véleményem alakult ki róluk, szerintem nem csinálhatták volna jobban. Azt gondolom, sokat segít a feldolgozásban az is, hogy ők akkor 100 százalékban mellettem voltak" - mondta.
Hozzátette: a történtek óta sehova nem megy egyedül, és többször rosszul lett, amikor olyan férfit látott, aki hasonlít a támadóra. Az interjút teljes egészében a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
