Számos ponton megengedőek a magyar fiatalok a munkáltatókkal szemben. Nem várnak el azonnal magas fizetést, csak az alapbér legyen kielégítő, valamint az ingyen túlóra is belefér a többségnek, ha látják, hogy megéri a cégnél dolgozni. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek elvárásaik, a jövő munkaadóinak nagyon sok dologra kell figyelniük, ha meg szeretnék tartani a fiatal munkaerőt.
A stockholmi székhelyű Universum Global 28 éve vizsgálja az egyetemisták és főiskolások pályaválasztási, munkakeresési és vállalkozási szokásait a világ 57 országában. Az idei évben 36 állami és magánfenntartású magyarországi felsőoktatási intézmény 7291 egyetemistáját keresték fel a témában, mely kutatási anyagot az Eduline rendelkezésére bocsátották.
A válaszadó hallgatók eloszlása a különböző tudományterületek között a piaci viszonyoknak is megfelelő: 1874 hallgató válaszolt az üzleti és kereskedelmi területről, 1484 a mérnöki, 619 az információs technológiai ágazatból, 859 természettudományos területről. Együttesen 1437-en reagáltak a bölcsész, művészeti és oktatási ágazatból, 374-en a jogi, valamint 644-en az egészségügyi területről. Átlagéletkoruk 22,3 év, a jövőbeli várható átlagos fizetésüket 759 euróra, azaz 235 ezer forintra mérték, ami a jelenlegi magyar átlagfizetésnél 65 ezer forinttal magasabb.
Felmérésük alapján egy céltudatos fiatal réteg képe rajzolódik ki:
Karrierbeli preferenciák
Az anyagiak kulcsfontosságúak a magyar hallgatók számára, a kiszámítható alapfizetés és a jövőbeli fizetés mind hasonló mértékben. Ha az alapfizetést rendbenvalónak találják, akkor türelmesen dolgoznak, míg idővel elérhetik a tervezett jövedelmi szintet, ennek érdekében a fizetetlen túlóra sem akadály, mindössze 15 százalék tartja fontosnak, hogy kifizessék az extra munkáikat.
A fiatalabb generációk fel vannak készülve arra, hogy több munkahelyük is lesz az évek során, ezért nagyon fontos számukra, hogy mindig jó referenciát jelentsen az, ahol éppen dolgoznak. Ebből fakadóan a legfontosabb, hogy megfelelő szakmai képzésben és fejlődésben legyen részük.
Mindössze a hallgatók 28 százaléka rendelkezik határozott vezetői ambíciókkal. Ez összefügg azzal, hogy a nagy felelősségű munkaköröket is inkább kerülnék, kiváltképp a karrierjük elején.
Érdekesség, hogy legkevésbé fontos számukra a nemek közti egyenlőség fenntartása egy munkahelyen (mindössze 12 százalék), ennél is kevésbé érdekli őket, hogy munkahelyük csak a legjobbakat vegye fel (5 százalék), valamint az sem, hogy sokszínű és befogadó helyen dolgozzanak (9 százalék). Ebből az szűrhető le, hogy sokkal inkább magukkal, mint a munkaközösségükkel vannak elfoglalva.
Hihetetlenül alacsony a vállalkozási kedve a fiataloknak, leginkább a "hunter-típus" dominál. A felmérés összeállítói egy olyan karaktertípusként jellemzik őket, akik mindig keresik az új üzleti lehetőségeket, elvárják a versenyképes bérkompenzációt és hosszútávon számolnak jövőbeli szakmai előmenetelükből fakadó fizetésemeléssel. Megoldókészségük magasan kvalifikált, így az ügyfelekkel is hatékony kommunikációra képesek.
A vonzó munkaadó
Leginkább olyan munkahelyet keresnek, ahol a gyors siker és előrelépés (válaszadók 10 százaléka) helyett inspiráló célokat tűzhetnek ki (48 százaléka), munkájuk során részt vehetnek a piaci sikerben (40 százalék), valamint garantálják számukra a fejlődés lehetőségét (35 százalék). A legkevésbé fontos szempontok között szerepel a vállalati átláthatóság (13 százalék).
A főnökeiktől elvárják, hogy felismerjék, mikor jó teljesítményt nyújtottak, támogassák őket a fejlődésben, valamint barátságos munkakörnyezetben dolgozhassanak. Az elemzés készítői megjegyezték, hogy nem csak a legjobban teljesítők számára fontos az elismerés, minden munkavállalót érdemes a saját fejlődése és teljesítménye alapján elismerni. A munkakörnyezetre vonatkozóan úgy látják, hogy sokkal hálásabban és nagyobb odaadással dolgoznak a magyar fiatalok, ha jól érzik magukat munkahelyen. Utóbbi része, ha személyes érdeklődésük is megjelenhet a napi feladatokban, bár a 26 százalékos arány nem magas, de nem is túl alacsony.
Az 5 fő szempont:
A legkedveltebb szakmák és ágazatok
A hallgatók leginkább az oktatási és tudományos szektorban szeretnének dolgozni, ez nem meglepő abból a szempontból, hogy mégis csak egy értelmiségi közösséghez tartoznak, ugyanakkor a vágy nem jelenti azt, hogy ezen a területen is fognak elhelyezkedni. A második legkedveltebb a média- és reklámpiac, ezt követi a magánszektor és az állami intézmények.
A kutatás kiemeli, hogy a legtöbb országban nem ennyire kedvelt a média- és reklámpiaci munka. A nyugati társadalmakban a dobogón inkább a menegment és stratégiai tanácsadás, valamint a bankszektor a legkedveltebb, tehát a magyar viszonyok mindenképp egyedinek számítanak.
A Magyarországon is működő nemzetközi vállalatok rangsorát külön cikkünkben olvashatjátok.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
A Magyar Tudományos Akadémia friss közleményben reagált a Tisza Párt programjára, amelynek egyik vállalása például a tudományos autonómia helyreállítása lenne. Az Akadémia vezetése megbeszéléseket kezdeményez a párt vezetőivel és szakértőivel.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
Országos figyelmet kapott tavaly a marosvásárhelyi 7-es számú általános iskola, miután egy teljes osztály szűnt meg azért, mert a szülők tömegesen elvitték gyerekeiket egy sajátos nevelési igényű gyerek miatt. Most új fejezet kezdődhet az intézmény életében.
