Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Számos ponton megengedőek a magyar fiatalok a munkáltatókkal szemben. Nem várnak el azonnal magas fizetést, csak az alapbér legyen kielégítő, valamint az ingyen túlóra is belefér a többségnek, ha látják, hogy megéri a cégnél dolgozni. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek elvárásaik, a jövő munkaadóinak nagyon sok dologra kell figyelniük, ha meg szeretnék tartani a fiatal munkaerőt.

A stockholmi székhelyű Universum Global 28 éve vizsgálja az egyetemisták és főiskolások pályaválasztási, munkakeresési és vállalkozási szokásait a világ 57 országában. Az idei évben 36 állami és magánfenntartású magyarországi felsőoktatási intézmény 7291 egyetemistáját keresték fel a témában, mely kutatási anyagot az Eduline rendelkezésére bocsátották.
A válaszadó hallgatók eloszlása a különböző tudományterületek között a piaci viszonyoknak is megfelelő: 1874 hallgató válaszolt az üzleti és kereskedelmi területről, 1484 a mérnöki, 619 az információs technológiai ágazatból, 859 természettudományos területről. Együttesen 1437-en reagáltak a bölcsész, művészeti és oktatási ágazatból, 374-en a jogi, valamint 644-en az egészségügyi területről. Átlagéletkoruk 22,3 év, a jövőbeli várható átlagos fizetésüket 759 euróra, azaz 235 ezer forintra mérték, ami a jelenlegi magyar átlagfizetésnél 65 ezer forinttal magasabb.
Felmérésük alapján egy céltudatos fiatal réteg képe rajzolódik ki:
Karrierbeli preferenciák
Az anyagiak kulcsfontosságúak a magyar hallgatók számára, a kiszámítható alapfizetés és a jövőbeli fizetés mind hasonló mértékben. Ha az alapfizetést rendbenvalónak találják, akkor türelmesen dolgoznak, míg idővel elérhetik a tervezett jövedelmi szintet, ennek érdekében a fizetetlen túlóra sem akadály, mindössze 15 százalék tartja fontosnak, hogy kifizessék az extra munkáikat.
A fiatalabb generációk fel vannak készülve arra, hogy több munkahelyük is lesz az évek során, ezért nagyon fontos számukra, hogy mindig jó referenciát jelentsen az, ahol éppen dolgoznak. Ebből fakadóan a legfontosabb, hogy megfelelő szakmai képzésben és fejlődésben legyen részük.
Mindössze a hallgatók 28 százaléka rendelkezik határozott vezetői ambíciókkal. Ez összefügg azzal, hogy a nagy felelősségű munkaköröket is inkább kerülnék, kiváltképp a karrierjük elején.
Érdekesség, hogy legkevésbé fontos számukra a nemek közti egyenlőség fenntartása egy munkahelyen (mindössze 12 százalék), ennél is kevésbé érdekli őket, hogy munkahelyük csak a legjobbakat vegye fel (5 százalék), valamint az sem, hogy sokszínű és befogadó helyen dolgozzanak (9 százalék). Ebből az szűrhető le, hogy sokkal inkább magukkal, mint a munkaközösségükkel vannak elfoglalva.
Hihetetlenül alacsony a vállalkozási kedve a fiataloknak, leginkább a "hunter-típus" dominál. A felmérés összeállítói egy olyan karaktertípusként jellemzik őket, akik mindig keresik az új üzleti lehetőségeket, elvárják a versenyképes bérkompenzációt és hosszútávon számolnak jövőbeli szakmai előmenetelükből fakadó fizetésemeléssel. Megoldókészségük magasan kvalifikált, így az ügyfelekkel is hatékony kommunikációra képesek.

A vonzó munkaadó
Leginkább olyan munkahelyet keresnek, ahol a gyors siker és előrelépés (válaszadók 10 százaléka) helyett inspiráló célokat tűzhetnek ki (48 százaléka), munkájuk során részt vehetnek a piaci sikerben (40 százalék), valamint garantálják számukra a fejlődés lehetőségét (35 százalék). A legkevésbé fontos szempontok között szerepel a vállalati átláthatóság (13 százalék).
A főnökeiktől elvárják, hogy felismerjék, mikor jó teljesítményt nyújtottak, támogassák őket a fejlődésben, valamint barátságos munkakörnyezetben dolgozhassanak. Az elemzés készítői megjegyezték, hogy nem csak a legjobban teljesítők számára fontos az elismerés, minden munkavállalót érdemes a saját fejlődése és teljesítménye alapján elismerni. A munkakörnyezetre vonatkozóan úgy látják, hogy sokkal hálásabban és nagyobb odaadással dolgoznak a magyar fiatalok, ha jól érzik magukat munkahelyen. Utóbbi része, ha személyes érdeklődésük is megjelenhet a napi feladatokban, bár a 26 százalékos arány nem magas, de nem is túl alacsony.
Az 5 fő szempont:
A legkedveltebb szakmák és ágazatok
A hallgatók leginkább az oktatási és tudományos szektorban szeretnének dolgozni, ez nem meglepő abból a szempontból, hogy mégis csak egy értelmiségi közösséghez tartoznak, ugyanakkor a vágy nem jelenti azt, hogy ezen a területen is fognak elhelyezkedni. A második legkedveltebb a média- és reklámpiac, ezt követi a magánszektor és az állami intézmények.
A kutatás kiemeli, hogy a legtöbb országban nem ennyire kedvelt a média- és reklámpiaci munka. A nyugati társadalmakban a dobogón inkább a menegment és stratégiai tanácsadás, valamint a bankszektor a legkedveltebb, tehát a magyar viszonyok mindenképp egyedinek számítanak.
A Magyarországon is működő nemzetközi vállalatok rangsorát külön cikkünkben olvashatjátok.
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.