Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Shutterstock
Múlt héten a kormány közzétette a "Fokozatváltás a felsőoktatásban" elnevezésű stratégia legújabb verzióját. Tíz pontban gyűjtöttük össze, milyen változásokra számíthat a felsőoktatás.
Nehezebb lesz diplomát szerezni
A tervek szerint növelnék a hallgatókkal szembeni be- és kimeneteli követelményeket, tehát várhatóan nehezebb lesz a felvételi és a diploma megszerzéséhez is újabb kritériumokat szabhatnak. A természettudományi alapszakoknál például mihamarabb be akarják vezetni a képzéshez kapcsolódó tárgyakból kötelező emelt szintű érettségit.
Népszerű szakok szűnhetnek meg
A gazdaságtudományi képzés jelenlegi struktúráját nem tartják költséghatékonynak, illetve úgy vélik, túl korai pályaválasztás elé állítja a hallgatókat. Többek közt emiatt gazdasági alapszakok szűnhetnek majd meg.
Szakképzésből lehet bekerülni a felsőoktatásba
Lehetővé tennék, hogy a szakképzésben végzett diákok érettségi nélkül felvételizhessenek a felsőoktatásba, ezért létrehoznának egy új típusú alapképzési szakot. Ilyen lenne például az üzemmérnök vagy az üzemgazdász szak.
Befejeződik a tanárképzés átalakítása
2017-ig be akarják fejezni a pedagógusképzés átalakítását. Mivel a következő tíz évben mintegy 50 ezer pedagógus meg nyugdíjba, akinek a fele tanító vagy óvodapegagógus, így évente legalább 2000-2500 tanárképzésben, tanító- és óvóképzésben végzett szakemberre lenne szükség.
Közös képzések és kutatói hálózatok
A felsőoktatási intézmények között kialakítanák a K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) tevékenységekre fókuszáló hálózatot, és ezzel együtt a kutatások finanszírozása is megváltozna, a tervek szerint csökkenne az állami források szerepe.
"Racionalizálják" az intézményhálózatot
Gyökeresen átalakítanák az intézményrendszert, hogy jobban igazodjon az ország térszerkezetéhez, valamint fejlesztenék a határon túli magyar oktatás minőségét és mennyiségét is.
Változik a rektor, a kancellár és a HÖK-ök szerepe
Átalakítják a rektorok és a kancellárok értékelési és motivációs rendszerét, változik az irányítási szerepük is. Emellett újraszabályoznák a hallgatói önkormányzatokat (HÖK), és az új üzleti modellnek megfelelő szolgáltatásokat hoznának létre.
Rendeznék az egyetemek adósságát
A felsőoktatási stratégiában hangsúlyozták, hogy meg kell szabadítani a felsőoktatási intézményeket a saját erejükből kigazdálkodhatatlan adósságaikból, amelyet a magántőke bevonása miatt halmoztak fel.
Átalakítják a doktori képzést
Egyrészt háromról négy évre emelhetik a PhD- és DLA-képzések idejét, másrészt bevezetnék az oktatók és a kutatók új előmeneteli rendszerét, amiért cserébe versenyképes bérezést ígérnek. Erről a Doktoranduszok Országos Szövetsége és az Országos Doktori Tanács is tárgyalt a felsőoktatási szervezetekkel.
Több kutató lesz
2020-ra 56 ezerre növelnék az egyetemi, főiskolai kutatói létszámot - ez másfélszer annyi, mint 2012-ben. A cél az, hogy a kutatás-fejlesztés-innováció területén foglalkoztatott felsőoktatási alkalmazottak arányát 0,24 százalékról 0,5 százalékra növeljék.
Így változtatták meg az érettségi vizsga szabályait.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
