Népszerű gazdasági alapszakokat szűntethetnek meg, változni fog a doktori képzés és érettségi nélkül is be lehet majd kerülni a felsőoktatásba. Tíz pontban gyűjtöttük össze a felsőoktatásban várható változásokat.
Múlt héten a kormány közzétette a "Fokozatváltás a felsőoktatásban" elnevezésű stratégia legújabb verzióját. Tíz pontban gyűjtöttük össze, milyen változásokra számíthat a felsőoktatás.
Nehezebb lesz diplomát szerezni
A tervek szerint növelnék a hallgatókkal szembeni be- és kimeneteli követelményeket, tehát várhatóan nehezebb lesz a felvételi és a diploma megszerzéséhez is újabb kritériumokat szabhatnak. A természettudományi alapszakoknál például mihamarabb be akarják vezetni a képzéshez kapcsolódó tárgyakból kötelező emelt szintű érettségit.
Népszerű szakok szűnhetnek meg
A gazdaságtudományi képzés jelenlegi struktúráját nem tartják költséghatékonynak, illetve úgy vélik, túl korai pályaválasztás elé állítja a hallgatókat. Többek közt emiatt gazdasági alapszakok szűnhetnek majd meg.
Szakképzésből lehet bekerülni a felsőoktatásba
Lehetővé tennék, hogy a szakképzésben végzett diákok érettségi nélkül felvételizhessenek a felsőoktatásba, ezért létrehoznának egy új típusú alapképzési szakot. Ilyen lenne például az üzemmérnök vagy az üzemgazdász szak.
Befejeződik a tanárképzés átalakítása
2017-ig be akarják fejezni a pedagógusképzés átalakítását. Mivel a következő tíz évben mintegy 50 ezer pedagógus meg nyugdíjba, akinek a fele tanító vagy óvodapegagógus, így évente legalább 2000-2500 tanárképzésben, tanító- és óvóképzésben végzett szakemberre lenne szükség.
Közös képzések és kutatói hálózatok
A felsőoktatási intézmények között kialakítanák a K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) tevékenységekre fókuszáló hálózatot, és ezzel együtt a kutatások finanszírozása is megváltozna, a tervek szerint csökkenne az állami források szerepe.
"Racionalizálják" az intézményhálózatot
Gyökeresen átalakítanák az intézményrendszert, hogy jobban igazodjon az ország térszerkezetéhez, valamint fejlesztenék a határon túli magyar oktatás minőségét és mennyiségét is.
Változik a rektor, a kancellár és a HÖK-ök szerepe
Átalakítják a rektorok és a kancellárok értékelési és motivációs rendszerét, változik az irányítási szerepük is. Emellett újraszabályoznák a hallgatói önkormányzatokat (HÖK), és az új üzleti modellnek megfelelő szolgáltatásokat hoznának létre.
Rendeznék az egyetemek adósságát
A felsőoktatási stratégiában hangsúlyozták, hogy meg kell szabadítani a felsőoktatási intézményeket a saját erejükből kigazdálkodhatatlan adósságaikból, amelyet a magántőke bevonása miatt halmoztak fel.
Átalakítják a doktori képzést
Egyrészt háromról négy évre emelhetik a PhD- és DLA-képzések idejét, másrészt bevezetnék az oktatók és a kutatók új előmeneteli rendszerét, amiért cserébe versenyképes bérezést ígérnek. Erről a Doktoranduszok Országos Szövetsége és az Országos Doktori Tanács is tárgyalt a felsőoktatási szervezetekkel.
Több kutató lesz
2020-ra 56 ezerre növelnék az egyetemi, főiskolai kutatói létszámot - ez másfélszer annyi, mint 2012-ben. A cél az, hogy a kutatás-fejlesztés-innováció területén foglalkoztatott felsőoktatási alkalmazottak arányát 0,24 százalékról 0,5 százalékra növeljék.
Így változtatták meg az érettségi vizsga szabályait.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
