Újra lesz felsőoktatási intézmény Siófokon?

Egyetemi-főiskolai képzéseket indítanának Siófokon, a város több lehetőséget is vizsgál - mondta Hamvas Péter polgármester a sioport.hu-nak.

  • Eduline
Túry Gergely

"A kezdeményezés nem teljesen újkeletű. A Kaposvári Egyetemmel, felsőoktatási szakértőkkel is folytattam már előzetes egyeztetéseket és egyfajta igényfelmérést. A visszajelzések alapján külföldi oktatási intézmény kihelyezett tagozatának létrehozásában is gondolkodhatunk, lehetőleg turisztikai, idegenforgalmi szakok megvalósítására törekszünk" - mondta a lapnak.

A Kodolányi János Főiskolának korábban Siófokon is volt telephelye, az intézmény 2012 májusában döntött úgy, hogy az államilag finanszírozott keretszám csökkentése, és a turizmus-vendéglátás alapképzés állami támogatásának megszüntetése miatt a siófoki turisztikai képzést Székesfehérvárra helyezik át.

A főiskola költözése óta azonban az épület üresen áll, bár már 2012-ben arról szóltak a hírek: elképzelhető, hogy a Kaposvári Egyetem indít majd képzéseket Siófokon.

A polgármester szerint több száz hallgatót tud fogadni a város, ha elindulnak a képzések, ezzel együtt munkahelyek is létrejönnek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.