A pályakezdő egyetemi-főiskolai oktatók még inkább érzékelik a bérnövekedést Rétvári Bence államtitkár szerint.
Az egyetemi tanárok illetményminimuma 554 ezer 400 forintra emelkedett, miközben a pályakezdő oktatók esetében még inkább érezhető a növekedés - így válaszolta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államitkára a jobbikos Brenner Koloman interpellációjára hétfőn.
A jobbikos képviselő szerint a felsőoktatási szakemberek bérviszonyai egyes "banánköztársaságok szintjén mozognak". A doktoranduszhallgatók fizetése gyakran magasabb, mint az oktatóiké, illetve az egyetemi tanársegédek illetménye megalázóan kevés a közoktatásban dolgozókhoz képest - fogalmazott.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete öt pontban foglalta össze követeléseit, többek között a felsőoktatási oktatók bérének emelését kérik, „oktatói bérszínvonal versenyképessé tétele érdekében érdemben növeljék az oktatói bértábla viszonyítási alapját képező egyetemi tanár 1 fizetési fokozat garantált illetményét”.
„Az oktatói bérek rendezésével el kell érni, hogy a kezdő oktatók garantált havi nettó keresete érdemben haladja meg a végzős doktoranduszok ösztöndíjának mértékét” – írják, hozzátéve: „az oktatási kormányzat érje el a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási járulék csökkentéséből származó "megtakarítás" felsőoktatási intézményeknél történő meghagyását és felhasználását differenciált bérkiegészítés céljára”.
Kifakadtak az egyetemi-főiskolai oktatók: emelni kell a kezdők fizetését
A kezdő oktatók fizetésének emelését, arányosabb bértábla kialakítását kéri a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, amely szerint a kormány még inkább átláthatatlanná tette a felsőoktatás irányítását.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
