A pályakezdő egyetemi-főiskolai oktatók még inkább érzékelik a bérnövekedést Rétvári Bence államtitkár szerint.
Az egyetemi tanárok illetményminimuma 554 ezer 400 forintra emelkedett, miközben a pályakezdő oktatók esetében még inkább érezhető a növekedés - így válaszolta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államitkára a jobbikos Brenner Koloman interpellációjára hétfőn.
A jobbikos képviselő szerint a felsőoktatási szakemberek bérviszonyai egyes "banánköztársaságok szintjén mozognak". A doktoranduszhallgatók fizetése gyakran magasabb, mint az oktatóiké, illetve az egyetemi tanársegédek illetménye megalázóan kevés a közoktatásban dolgozókhoz képest - fogalmazott.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete öt pontban foglalta össze követeléseit, többek között a felsőoktatási oktatók bérének emelését kérik, „oktatói bérszínvonal versenyképessé tétele érdekében érdemben növeljék az oktatói bértábla viszonyítási alapját képező egyetemi tanár 1 fizetési fokozat garantált illetményét”.
„Az oktatói bérek rendezésével el kell érni, hogy a kezdő oktatók garantált havi nettó keresete érdemben haladja meg a végzős doktoranduszok ösztöndíjának mértékét” – írják, hozzátéve: „az oktatási kormányzat érje el a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási járulék csökkentéséből származó "megtakarítás" felsőoktatási intézményeknél történő meghagyását és felhasználását differenciált bérkiegészítés céljára”.
Kifakadtak az egyetemi-főiskolai oktatók: emelni kell a kezdők fizetését
A kezdő oktatók fizetésének emelését, arányosabb bértábla kialakítását kéri a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, amely szerint a kormány még inkább átláthatatlanná tette a felsőoktatás irányítását.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
