A pályakezdő egyetemi-főiskolai oktatók még inkább érzékelik a bérnövekedést Rétvári Bence államtitkár szerint.
Az egyetemi tanárok illetményminimuma 554 ezer 400 forintra emelkedett, miközben a pályakezdő oktatók esetében még inkább érezhető a növekedés - így válaszolta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államitkára a jobbikos Brenner Koloman interpellációjára hétfőn.
A jobbikos képviselő szerint a felsőoktatási szakemberek bérviszonyai egyes "banánköztársaságok szintjén mozognak". A doktoranduszhallgatók fizetése gyakran magasabb, mint az oktatóiké, illetve az egyetemi tanársegédek illetménye megalázóan kevés a közoktatásban dolgozókhoz képest - fogalmazott.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete öt pontban foglalta össze követeléseit, többek között a felsőoktatási oktatók bérének emelését kérik, „oktatói bérszínvonal versenyképessé tétele érdekében érdemben növeljék az oktatói bértábla viszonyítási alapját képező egyetemi tanár 1 fizetési fokozat garantált illetményét”.
„Az oktatói bérek rendezésével el kell érni, hogy a kezdő oktatók garantált havi nettó keresete érdemben haladja meg a végzős doktoranduszok ösztöndíjának mértékét” – írják, hozzátéve: „az oktatási kormányzat érje el a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási járulék csökkentéséből származó "megtakarítás" felsőoktatási intézményeknél történő meghagyását és felhasználását differenciált bérkiegészítés céljára”.
Kifakadtak az egyetemi-főiskolai oktatók: emelni kell a kezdők fizetését
A kezdő oktatók fizetésének emelését, arányosabb bértábla kialakítását kéri a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, amely szerint a kormány még inkább átláthatatlanná tette a felsőoktatás irányítását.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
