Újra nevet váltott az egykori Kecskeméti Főiskola, a Semmelweis Egyetem karaként működik tovább a Pető András Főiskola, még egy utolsó lehetőséget kapnak azok, akik 2005 előtt kezdték el az egyetemet, főiskolát, de még mindig nem záróvizsgáztak. Milyen változások várnak az egyetemistákra és főiskolásokra a 2017/2018-as tanévben?
Egyetlen állami főiskola maradt
Augusztus óta mindössze egy állami főiskola működik az országban, néhány hete ugyanis a Semmelweis Egyetembe olvadt a konduktorokat képző Pető András Főiskola, Pető András Kar néven működik tovább.
A korábbi állami főiskolák - a ma már Eszterházy Károly Egyetem néven működő egykori Károly Róbert Főiskola és Eszterházy Károly Főiskola, a szintén egybeolvadt Kecskeméti Főiskola és Szolnoki Főiskola, a dunaújvárosi és a nyíregyházi főiskola, valamint a Budapesi Gazdasági Főiskola - alkalmazott tudományok egyeteme címet kaptak, a Táncművészeti Főiskolát pedig idén februárban léptették elő egyetemmé. A Pető András Főiskola integrálásával így az állami főiskolai kategória utolsó képviselője a bajai Eötvös József Főiskola, ugyanakkor ez az intézmény sincs könnyű helyzetben, miután egy, a múlt év végén lényegében titokban meghozott döntéssel lecsapták két legfontosabb intézetét, vízgazdálkodási képzéseit pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez rendelték.
Újabb névváltoztatás
A Kecskeméti Főiskola és az évek óta komoly hallgatóhiánnyal küzdő Szolnoki Főiskola integrálásával tavaly július 1-jén jött létre a Pallasz Athéné Egyetem, amely alig egy év után nevet cserélt: augusztus elseje óta Neumann János Egyetem néven működik.
A névválasztás már hónapokkal a kecskeméti és a szolnoki főiskola összevonása előtt okozott némi feszültséget. A szenátus még 2015 őszén megszavazta, hogy az integráció után Kecskeméti Alkalmazott Tudományok Egyetemeként működjön tovább az intézmény. Azon a listán, amelyről a testület tagjai választhattak, a Pallasz Athéné Egyetem név nem szerepelt - néhány hónappal később mégis ezen a néven „anyakönyvezték” a két korábbi főiskolából létrehozott intézményt.
Újabb változás jön: egy év után búcsút inthetünk a Pallasz Athéné Egyetemnek
Persze a kecskeméti intézmény nem tűnik el, csak átnevezik, ez pedig péntektől hivatalossá vált. Rejtély, miért kell egy év után átnevezni az intézményt. Miután pénteken Áder János aláírta, meg is jelent a Magyar Közlönyben a Pallasz Athéné Egyetem átnevezéséről szóló, a felsőoktatási törvényt módosító jogszabály, amely alapján a kecskeméti felsőoktatási intézményt augusztus 1-től Neumann János Egyetemnek hívják majd.
A felsőoktatási törvény módosításában eredetileg a Kecskeméti Egyetem név szerepelt volna, Balla György és Bene Ildikó fideszes képviselő novemberi módosító javaslata alapján azonban végül a Pallasz Athéné Egyetem került a jogszabályba. A homályos magyarázat szerint a jog, az igazságosság és a bölcsesség istennőjének a neve azért jó választás, mert hozzájárul az egyetem szellemiségének kifejezéséhez - az indoklásban szó sem esett a kézenfekvő magyarázatról: a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné-alapítványairól, amelyek közül a Pallas Athéné Domus Mentis a kecskeméti közgazdászképzést támogatja milliárdokkal.
Jön az ingyenes nyelvvizsga
Nem csupán az egyetemistákat és főiskolásokat érinti, de alighanem közülük élnek majd a legtöbben azzal a lehetőséggel, hogy 2018-tól az első sikeres nyelvvizsga árát visszakapják a 35 évnél fiatalabbak.
A nyelvvizsga díját azok kaphatják vissza, akiknek még nincs nyelvvizsgájuk, és 2018-ban megszerzik a komplex középfokú (B2) nyelvvizsgát vagy az ezzel egyenértékű emelt szintű idegen nyelvű érettségit, esetleg a komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsgát. Bővebb információt itt találtok.
Most még van esély a dipoma megszerzésére
Még mindig több mint tízezer olyan "kvázi-egyetemista" lehet az országban, akik 2005 előtt kezdték meg tanulmányaikat, megszerezték az abszolutóriumot, de záróvizsgát még nem tettek. Ők utoljára ebben a tanévben futhatnak neki a diplomaszerzésnek: 2018. szeptember 1-jéig záróvizsgázhatnak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
