Hogyan kerülhettek át a fizetős szakról államilag támogatott képzésre?

Mennyi időre szól az állami ösztöndíj? Átsorolhat-e az egyetem az állami finanszírozott képzésről önköltségesre? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline
Az állami ösztöndíjas hely megtartásához meg kell szereznetek az "ajánlott" kreditmennyiség felét
stiller

A felsőoktatási tanulmányaitok elkezdése után is átkerülhettek állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzési formára - a felvételin megszerzett finanszírozott vagy fizetős hely ugyanis csak egy tanévre szól, az egyetemek és főiskolák a következő évben átsorolhatják hallgatóikat.

Állami ösztöndíjasból automatikusan önköltséges hallgatóvá váltok akkor, ha az utolsó két aktív félévetekben nem szereztétek meg a tantervben ajánlott kreditek legalább felét. Egy szemeszterben harminc, egy tanévben pedig hatvan kreditet kell összegyűjteni, tehát azt lehet átsorolni, aki egy év alatt nem szerez legalább harminc kreditet. Ha még csak egy aktív félévet töltöttetek a szakon, nem sorolhatnak át, és akkor sem, ha betegség, baleset vagy szülés miatt nem tudtatok bejárni az órákra.

Az így, illetve a hallgatói jogviszony megszüntetése miatt megüresedett helyekre a legjobb eredménnyel rendelkező önköltséges hallgatók kerülnek be, szintén automatikusan. Az átsorolásról az intézmények legalább harminc nappal a következő képzési időszak kezdete előtt tájékoztatják az érintett hallgatókat. Azokon a szakokon nincsen átsorolás, amely csak önköltséges formában indul - 2013 szeptemberétől tizenhat ilyen képzés lesz, ezeknek a listáját itt találjátok.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.