Oroszrulett a szakok indítása: teljes lesz a káosz

Mindig a rövidtávú gazdasági helyzethez és a kormány elképzeléseihez igazítanák a szakok létesítését, nem közép- és hosszútávra terveznének – ez derült ki az új felsőoktatási stratégiából.

  • Eduline
pixabay.com

A törvény tervezett módosításának egyik leghangsúlyosabb pontja, hogy a kormány jelentősen átalakítaná különböző képzések struktúráját, osztott képzésekből osztatlant csinálna, valamint több szak bezárását is megemlítették.

A felsőoktatást szerintük a gazdasági igényekhez valamint a regionális fejlesztésekhez kell igazítani, mivel ha az ország autógyártó üzemmé alakul, akkor több mérnököt és kevesebb társadalomtudóst kell.

A kormány állítása szerint társadalmi igényeknek akarnak megfelelni a szakbezárásokkal, ám ennek kissé ellentmond, hogy éppen olyan szakokat és szakmákat akarnak megszüntetni, amelyre többszörös a túljelentkezés – még az állami helyek hiánya ellenére is. A stratégiában szereplő más változásokról itt olvashattok.

Az állami helyek elosztása tekintetében érzékelhető tendencia az eltelt években, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem javára döntöttek más intézmények rovására, valamint a jövőben minden bizonnyal megtarthat olyan szakokat, amelyek nem indulhatnak más intézményekben, így monopolizálja az állam a számára kedves intézménynek a különböző képzéseket - írta az Átlátszó Oktatás.

A dokumentum szerint kiemelten vizsgálják majd „a szaklétesítés társadalmi, munkaerő-piaci indokoltságát, figyelemmel a szakképzettség iránti országos és regionális munkaerő-piaci, gazdasági szükségletekre, a szakemberigény rövid távú előrejelzését a várható foglalkoztatási tendenciákra”, azaz mindig a rövidtávú gazdasági helyzethez és a kormány elképzeléseihez igazítanák a szakok létesítését, nem közép- és hosszútávra terveznénk, azaz a kormánynak sincs biztos elképzelése, hogy hova szeretne eljutni mondjuk 10 év múlva.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.