Oroszrulett a szakok indítása: teljes lesz a káosz

Mindig a rövidtávú gazdasági helyzethez és a kormány elképzeléseihez igazítanák a szakok létesítését, nem közép- és hosszútávra terveznének – ez derült ki az új felsőoktatási stratégiából.

  • Eduline
pixabay.com

A törvény tervezett módosításának egyik leghangsúlyosabb pontja, hogy a kormány jelentősen átalakítaná különböző képzések struktúráját, osztott képzésekből osztatlant csinálna, valamint több szak bezárását is megemlítették.

A felsőoktatást szerintük a gazdasági igényekhez valamint a regionális fejlesztésekhez kell igazítani, mivel ha az ország autógyártó üzemmé alakul, akkor több mérnököt és kevesebb társadalomtudóst kell.

A kormány állítása szerint társadalmi igényeknek akarnak megfelelni a szakbezárásokkal, ám ennek kissé ellentmond, hogy éppen olyan szakokat és szakmákat akarnak megszüntetni, amelyre többszörös a túljelentkezés – még az állami helyek hiánya ellenére is. A stratégiában szereplő más változásokról itt olvashattok.

Az állami helyek elosztása tekintetében érzékelhető tendencia az eltelt években, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem javára döntöttek más intézmények rovására, valamint a jövőben minden bizonnyal megtarthat olyan szakokat, amelyek nem indulhatnak más intézményekben, így monopolizálja az állam a számára kedves intézménynek a különböző képzéseket - írta az Átlátszó Oktatás.

A dokumentum szerint kiemelten vizsgálják majd „a szaklétesítés társadalmi, munkaerő-piaci indokoltságát, figyelemmel a szakképzettség iránti országos és regionális munkaerő-piaci, gazdasági szükségletekre, a szakemberigény rövid távú előrejelzését a várható foglalkoztatási tendenciákra”, azaz mindig a rövidtávú gazdasági helyzethez és a kormány elképzeléseihez igazítanák a szakok létesítését, nem közép- és hosszútávra terveznénk, azaz a kormánynak sincs biztos elképzelése, hogy hova szeretne eljutni mondjuk 10 év múlva.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.