Ilyen lesz a 2018/2019-es tanév első féléve: a legfontosabb egyetemi dátumok

Melyik egyetemen mikor kezdődik az első szemeszter, mikor lesz az őszi szünet, és mikor kezdődik a vizsgaidőszak? Összegyűjtöttük a legnagyobb magyar egyetemek idei évének legfontosabb dátumait.

  • Eduline
Wikipedia

Az őszi szorgalmi időszak a legtöbb egyetemen hasonló időpontban kezdődik és végződik, természetesen van egy-két hét eltérés a tanmenetek között. Szeptember 3-tól december 7-ig tart a szorgalmi időszak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem en, szintén szeptember 3-án kezdődik, de december 8-ig tart a Szegedi Tudományegyetemen. Egy héttel később kezdődik, viszont tovább is tart (szeptember 10-től december 14-ig) az ELTE, és szeptember 10-től december 16-ig a Corvinus szorgalmi időszaka.

Az őszi szünet az ELTE-n 2018. október 29-től 31-ig (hétfőtől szerdáig) tart majd, a Corvinuson 2018. október 29-től november 4-ig, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 2018. október 22-től 24-ig lesz az őszi pihenő.

A vizsgaidőszak a szorgalmi időszak végétől függően kezdődik, így ebben is vannak eltérések. December 10-től január 26-ig tart a Szegedi Tudományegyetem vizsgaidőszaka, ehhez még egy UV-hét is jár, január 28-tól február 2-ig, tehát a teljes vizsgaidőszak eddig tart. Szintén december 12-től kezdődik és január 27-ig tart a vizsgaidőszak a Corvinuson is. Az ELTE vizsgaidőszaka ezzel szemben csak 2018. december 17-től kezdődik, és egészen 2019. február 1-ig tart. A BME hallgatóinak is december 17-től kell a vizsgákkal kalkulálniuk, itt azonban csak 2019. január 22-ig lesz lehetőség teljesíteni a követelményeket.

A tavaszi szorgalmi időszak jellemzően február első napjaiban kezdődik, de olyan egyetem is van, ahol csak 2019. február 11-én kezdődik újra a tanítás.

Megvannak a pótfelvételi ponthatárai: ennyi pont kellett a legnépszerűbb szakokhoz

Nyilvánosságra hozták a 2018-as pótfelvételi ponthatárait: voltak olyan alapszakok, amelyekre közepes érettségivel is be lehetett kerülni, a népszerű szakok zömén azonban 300 és 400 közötti ponthatárokat húztak - annak ellenére, hogy ezeket kizárólag önköltséges, vagyis fizetős formában hirdethették meg az egyetemek és főiskolák.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.