Ilyen lesz a 2018/2019-es tanév első féléve: a legfontosabb egyetemi dátumok

Melyik egyetemen mikor kezdődik az első szemeszter, mikor lesz az őszi szünet, és mikor kezdődik a vizsgaidőszak? Összegyűjtöttük a legnagyobb magyar egyetemek idei évének legfontosabb dátumait.

  • Eduline
Wikipedia

Az őszi szorgalmi időszak a legtöbb egyetemen hasonló időpontban kezdődik és végződik, természetesen van egy-két hét eltérés a tanmenetek között. Szeptember 3-tól december 7-ig tart a szorgalmi időszak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem en, szintén szeptember 3-án kezdődik, de december 8-ig tart a Szegedi Tudományegyetemen. Egy héttel később kezdődik, viszont tovább is tart (szeptember 10-től december 14-ig) az ELTE, és szeptember 10-től december 16-ig a Corvinus szorgalmi időszaka.

Az őszi szünet az ELTE-n 2018. október 29-től 31-ig (hétfőtől szerdáig) tart majd, a Corvinuson 2018. október 29-től november 4-ig, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 2018. október 22-től 24-ig lesz az őszi pihenő.

A vizsgaidőszak a szorgalmi időszak végétől függően kezdődik, így ebben is vannak eltérések. December 10-től január 26-ig tart a Szegedi Tudományegyetem vizsgaidőszaka, ehhez még egy UV-hét is jár, január 28-tól február 2-ig, tehát a teljes vizsgaidőszak eddig tart. Szintén december 12-től kezdődik és január 27-ig tart a vizsgaidőszak a Corvinuson is. Az ELTE vizsgaidőszaka ezzel szemben csak 2018. december 17-től kezdődik, és egészen 2019. február 1-ig tart. A BME hallgatóinak is december 17-től kell a vizsgákkal kalkulálniuk, itt azonban csak 2019. január 22-ig lesz lehetőség teljesíteni a követelményeket.

A tavaszi szorgalmi időszak jellemzően február első napjaiban kezdődik, de olyan egyetem is van, ahol csak 2019. február 11-én kezdődik újra a tanítás.

Megvannak a pótfelvételi ponthatárai: ennyi pont kellett a legnépszerűbb szakokhoz

Nyilvánosságra hozták a 2018-as pótfelvételi ponthatárait: voltak olyan alapszakok, amelyekre közepes érettségivel is be lehetett kerülni, a népszerű szakok zömén azonban 300 és 400 közötti ponthatárokat húztak - annak ellenére, hogy ezeket kizárólag önköltséges, vagyis fizetős formában hirdethették meg az egyetemek és főiskolák.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.