Vállalható tanulás mellett a gyakorlati képzés? Egy hallgató válaszol

Nehezebb az élete annak a diáknak, aki duális képzésben vesz részt a felsőoktatásban? Tényleg felzabálja a szabadidejét a suli melletti gyakorlati munka? Bár a vizsgaidőszak tempója egy kicsit feszítettebb, egy ilyen rendszerben tanuló diák szerint bőven megéri ezt is vállalni. A szorgalmi időszakban pedig bőven marad szabadidő a céges gyakorlat mellett is.

  • Eduline

A duális képzés esetében - mind a középfokú-, mind a felsőoktatásban - a tantermi és otthoni tanulás mellett a diákoknak a gyakorlati képzőhelyen is teljesíteniük kell. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy vajon miként lehet összeegyeztetni az ottani munkát a hagyományos tanulással. Ambruzs Csaba az Óbudai Egyetem mérnökinformatikus hallgatója, aki az első olyan évfolyam tagja is egyben, amely duálisan indult. Csaba az Eduline-nak elmondta,

vizsgaidőszakban kicsit nehezebb összehozni a tanulást mivel a cégnél vagyunk 8-5-ig, de amennyiben van időnk a cégnél eltöltött munkaidő alatt is tudunk készülni, ha pont olyan osztályon vagyunk még a felkészülésben is tudunk segítséget kapni.

Csaba az IBM-nél végzi a gyakorlatát az előadások mellett. Arra a kérdésre, hogy marad-e a hétköznapokban és az év közben szabadideje, a következőt mondta:

az IBM nem várja el, hogy évközben is jelen legyünk, csak a vizsgaidőszakokban és nyáron. Szabadidőm marad, tudok elég időt tölteni kikapcsolódással a családommal és barátnőmmel is.

A duális képzés arra is lehetősget nyújt, hogy a diákok kicsit szokják a vállalti környezetet, de épp ezért elég stresszes is lehet számukra a kezdeti időszakban. Csaba elmondta, őt jól fogadták, havonta megbeszélték, min kéne változtatni a másik félnek. Bevallása szerint a legnehezebben azt szokta meg, hogy kreativitást és önállóságot vártak el tőle a cégnél, amihez a suliban nem szokott hozzá.

Csaba kiemelte, a jövő szempontjából az az előnye mindenképpen megvan a duális képzésnek, hogy kapcsolatokat építhet, őt is megismerik és ő is megismer másokat. Azt azonban még nem tudja, pontosan milyen lehetőségek nyílnak meg előtte, még nem dőlt el, hol folytatja, ha elvégzi a képzést. Azt azért kiemelte, hogy elképzelhető, interjúk sora nélkül is munkát találhat, amennyiben megállapodik a gyakorlati képzőhellyel.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.