Nehezebb az élete annak a diáknak, aki duális képzésben vesz részt a felsőoktatásban? Tényleg felzabálja a szabadidejét a suli melletti gyakorlati munka? Bár a vizsgaidőszak tempója egy kicsit feszítettebb, egy ilyen rendszerben tanuló diák szerint bőven megéri ezt is vállalni. A szorgalmi időszakban pedig bőven marad szabadidő a céges gyakorlat mellett is.
A duális képzés esetében - mind a középfokú-, mind a felsőoktatásban - a tantermi és otthoni tanulás mellett a diákoknak a gyakorlati képzőhelyen is teljesíteniük kell. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy vajon miként lehet összeegyeztetni az ottani munkát a hagyományos tanulással. Ambruzs Csaba az Óbudai Egyetem mérnökinformatikus hallgatója, aki az első olyan évfolyam tagja is egyben, amely duálisan indult. Csaba az Eduline-nak elmondta,
vizsgaidőszakban kicsit nehezebb összehozni a tanulást mivel a cégnél vagyunk 8-5-ig, de amennyiben van időnk a cégnél eltöltött munkaidő alatt is tudunk készülni, ha pont olyan osztályon vagyunk még a felkészülésben is tudunk segítséget kapni.
Csaba az IBM-nél végzi a gyakorlatát az előadások mellett. Arra a kérdésre, hogy marad-e a hétköznapokban és az év közben szabadideje, a következőt mondta:
az IBM nem várja el, hogy évközben is jelen legyünk, csak a vizsgaidőszakokban és nyáron. Szabadidőm marad, tudok elég időt tölteni kikapcsolódással a családommal és barátnőmmel is.
A duális képzés arra is lehetősget nyújt, hogy a diákok kicsit szokják a vállalti környezetet, de épp ezért elég stresszes is lehet számukra a kezdeti időszakban. Csaba elmondta, őt jól fogadták, havonta megbeszélték, min kéne változtatni a másik félnek. Bevallása szerint a legnehezebben azt szokta meg, hogy kreativitást és önállóságot vártak el tőle a cégnél, amihez a suliban nem szokott hozzá.
Csaba kiemelte, a jövő szempontjából az az előnye mindenképpen megvan a duális képzésnek, hogy kapcsolatokat építhet, őt is megismerik és ő is megismer másokat. Azt azonban még nem tudja, pontosan milyen lehetőségek nyílnak meg előtte, még nem dőlt el, hol folytatja, ha elvégzi a képzést. Azt azért kiemelte, hogy elképzelhető, interjúk sora nélkül is munkát találhat, amennyiben megállapodik a gyakorlati képzőhellyel.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
