Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egy éven belül megduplázódott a diplomás duális képzéshez csatlakozó vállalkozások száma, olyan sokan szeretnének jól képzett munkaerőt a hallgatók köréből.

A duális képzést biztosító magyar felsőoktatási intézmények, valamint a partnervállalatok köre a képzési konstrukció 2012-es indulása óta folyamatosan bővül. A 2016/2017-es tanévre 24 felsőoktatási intézmény 41 alapképzési és 11 mesterképzési szakán, összesen 593 partnerszervezetnél lehetett duális képzésre jelentkezni. Míg 2014-ben 5979-en jelentkeztek a képzésekre, tavaly már 9570-en.
A következő jelentkezési időszakban az agrár, gazdaságtudományi, informatikai és műszaki terület mellett már a természettudományi és a szociális munka alapképzés is választható a leendő hallgatók számára. A túljelentkezés egyes szakokon tízszeres. Ennek oka, hogy míg a hagyományos egyetemi szakokra többen juthatnak be, a kombinációban választott duális képzés keretszáma attólis függ, hogy a vállalatok hány ösztöndíjas helyet tudnak kínálni.
Informatikusok, mérnökök
Ha a magyarországi hiányszakmák listájára tekintünk, a legnagyobb hiány az informatikai és a mérnöki területen mutatkozik. A cégek legfrissebb beszámolói már nem is emlegetik a tavalyi 25 ezer hiányzó informatikust, azóta több ezerrel nőtt a szám.
Nagy az igény a gépészmérnökökre, villamosmérnökökre, valamint jármű- és közlekedésmérnökre is. A folyamatosan bővülő kapacitások ellenére sincs elegendő szakember.
Duális képzés: a hallgató, az egyetem és a cég is jól jár
A konstrukció mindenkinek megéri: a cégek jól képzett munkaerőhöz jutnak, a hallgatónak nem kell választania a tanulmányai és a munka között, az egyetem is reménykedhet, hogy a hallgató az alapszakos diplomája után továbbtanul. Ezzel megakadályozható, hogy a szakemberhiány miatt a cégek elszipkázzák a másodéves hallgatókat, akik diploma nélkül lényegében "betanított szellemi szakmunkások" lesznek - hogy Csaba László közgazdász szavaival éljünk.
A vállalkozások nincsenek könnyű helyzetben, ugyanis demográfiai szempontból is egyre kevesebb az új munkavállaló a piacon. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015-ben már 128 ezret sem érte el a számuk, míg az ezredfordulón 189 ezren voltak a pályakezdők.
Csak az IT-ágazatban 25-30 ezerre van most szükség, vagyis az újonnan munkába lépők legalább ötödére, és akkor még nem beszéltünk a többi hiányszakmáról. Ezért lenne különösen fontos, hogy mind a fiatalok, mind a vállalatok bebiztosítsák magukat, erre lehet megoldás a duális képzés szélesítése, akár mesterszakon is.
Munkahelyet szerezhettek már az egyetem alatt
Megnőtt a duális képzésekre jelentkezők száma, ami köszönhető annak is, hogy egyre több nagyvállalat száll be az oktatásba. A duális képzés bár dupla terhelést jelent, de mégis sok hasznotok származhat belőle. Elsősorban az, hogy azonnal, vállalati környezetben szerezhettek tapasztalatot, másodsorban pedig sok cég fel is veszi a nála gyakorlaton lévőket.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.