Közel jár az Európai Unió, hogy teljesítse a saját maga számára megjelölt célokat az oktatás terén, de Magyarországnak még van min dolgoznia - írja az Eurostat friss adatai alapján az Index.
Az unió azt tűzte ki, hogy 2020-ra átlagban minimum 40 százalék legyen a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya, és 10 százalék alá csökkenjen az oktatást korán elhagyóké. Nemzetenként óriásiak a különbségek, de a 2017-es adatsor szerint az EU-átlagot már csak milliméterek választják el a céltól - írja az Index.
Magyarországon 32,1 százalék azoknak a fiatal felnőtteknek az aránya, akik lediplomáztak: a 2002-es adatsorban még 14,4 százalékon állt az ország, vagyis az elmúlt évtizedben több mint a duplájára emelkedett a diplomás fiatalok aránya A Magyarország számára kitűzött célérték 34 százalék 2020-ig, ebben a tempóban ez teljesíthetőnek látszik.
A korai iskolaelhagyásra vonatkozó adat azonban nem javult az elmúlt 11 évben: a 18-24 évesek 12,5 százaléka esett ki az oktatásból 8 általánossal, pedig 2020-ig nekünk is az elvárt átlagszintre, 10 százalékra kellene letornázni ezt az adatot.
Megdöbbentő eredmények: van, ahol minden ötödik diákot veszélyeztet lemorzsolódás
Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok aránya - derül ki az Oktatási Hivatal adataiból. Veszélyeztetettnek azok a diákok számítanak, akiknek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes alatti vagy az előző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat.
Ezek az ország legjobb általános iskolái: itt a friss lista
A hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola, a dunaújvárosi Móricz Zsigmond Általános Iskola, a budapesti Szent Angéla Ferences Általános Iskola, az ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola - állami és egyházi iskola, valamint egyetemi gyakorlóiskola is szerepel a kiemelkedő teljesítményű iskolák listáján.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
