Közel jár az Európai Unió, hogy teljesítse a saját maga számára megjelölt célokat az oktatás terén, de Magyarországnak még van min dolgoznia - írja az Eurostat friss adatai alapján az Index.
Az unió azt tűzte ki, hogy 2020-ra átlagban minimum 40 százalék legyen a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya, és 10 százalék alá csökkenjen az oktatást korán elhagyóké. Nemzetenként óriásiak a különbségek, de a 2017-es adatsor szerint az EU-átlagot már csak milliméterek választják el a céltól - írja az Index.
Magyarországon 32,1 százalék azoknak a fiatal felnőtteknek az aránya, akik lediplomáztak: a 2002-es adatsorban még 14,4 százalékon állt az ország, vagyis az elmúlt évtizedben több mint a duplájára emelkedett a diplomás fiatalok aránya A Magyarország számára kitűzött célérték 34 százalék 2020-ig, ebben a tempóban ez teljesíthetőnek látszik.
A korai iskolaelhagyásra vonatkozó adat azonban nem javult az elmúlt 11 évben: a 18-24 évesek 12,5 százaléka esett ki az oktatásból 8 általánossal, pedig 2020-ig nekünk is az elvárt átlagszintre, 10 százalékra kellene letornázni ezt az adatot.
Megdöbbentő eredmények: van, ahol minden ötödik diákot veszélyeztet lemorzsolódás
Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok aránya - derül ki az Oktatási Hivatal adataiból. Veszélyeztetettnek azok a diákok számítanak, akiknek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes alatti vagy az előző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat.
Ezek az ország legjobb általános iskolái: itt a friss lista
A hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola, a dunaújvárosi Móricz Zsigmond Általános Iskola, a budapesti Szent Angéla Ferences Általános Iskola, az ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola - állami és egyházi iskola, valamint egyetemi gyakorlóiskola is szerepel a kiemelkedő teljesítményű iskolák listáján.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
