Ennyit kell fizetni 2018-ban a legnépszerűbb bölcsészképzésekért

Mekkora kiadással számolhattok, ha bölcsészképzésre jelentkeznétek, de lecsúsztok az állami ösztöndíjas helyekről?

  • Eduline
pixabay.com

Kommunikáció- és médiatudomány

Évek óta az egyik legnépszerűbb egyetemi képzés. Míg tavaly volt olyan egyetem, ahol 200 ezer forint volt a féléves tandíj, addig ma már 230-300 ezer forintot is fizetni kell több egyetemen is. Persze vannak olcsóbb képzések is, a Debreceni Egyetemen például 180 ezer forintba kerül egy félév, ezzel szemben Egerben 220 ezer, a Budapesi Corvinus Egyetemen pedig 300 ezer forint a féléves önköltség.

Osztatlan tanári képzés

Habár nagyon sok felvételiző jut be államilag támogatott képzésre, azonban komoly pénzeket kell kifizetni, ha valaki nem ilyen képzési formában tanul. Az osztatlan tanári szakon 300 ezer forintot kell fizetni a félévenként.

Anglisztika

Ugyancsak népszerű képzés, Debrecenben szintén olcsóbb, 180 ezer, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és Pécsen 200 ezer forintba kerül egy félév. Így egy alapképzés több mint egy millió forintba is kerülhet.

Pszichológia

Évente több ezren jelölik meg ezt a szakot is, így a ponthatárok mellett az önköltség is folyamatosan emelkedik. Idén 300 ezer forintba kerül például a Pécsi Tudományegyetemen és Szegeden is, 253 ezer forintba Debrecenben, és 298 ezer forintba kerül egy félév az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán.

Ennyit kell fizetni 2018-ban a legdrágább egyetemi szakokért

Mennyit kell fizetnetek egy-egy népszerű alap- vagy osztatlan szakért, ha lemaradtok az állami ösztöndíjas helyekről? 1. rész: a magyar felsőoktatás legdrágább képzései. Általános orvosi képzés Évről évre ez az egyik legdrágább képzés - a három vidéki tudományegyetemen és a fővárosi Semmelweis Egyetemen egyaránt 1 350 000 forintot kell fizetni egy szemeszterért, ha önköltséges formában kezditek meg a tanulmányaitokat.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.