Ennyit kell fizetni 2018-ban a legnépszerűbb bölcsészképzésekért

Mekkora kiadással számolhattok, ha bölcsészképzésre jelentkeznétek, de lecsúsztok az állami ösztöndíjas helyekről?

  • Eduline
pixabay.com

Kommunikáció- és médiatudomány

Évek óta az egyik legnépszerűbb egyetemi képzés. Míg tavaly volt olyan egyetem, ahol 200 ezer forint volt a féléves tandíj, addig ma már 230-300 ezer forintot is fizetni kell több egyetemen is. Persze vannak olcsóbb képzések is, a Debreceni Egyetemen például 180 ezer forintba kerül egy félév, ezzel szemben Egerben 220 ezer, a Budapesi Corvinus Egyetemen pedig 300 ezer forint a féléves önköltség.

Osztatlan tanári képzés

Habár nagyon sok felvételiző jut be államilag támogatott képzésre, azonban komoly pénzeket kell kifizetni, ha valaki nem ilyen képzési formában tanul. Az osztatlan tanári szakon 300 ezer forintot kell fizetni a félévenként.

Anglisztika

Ugyancsak népszerű képzés, Debrecenben szintén olcsóbb, 180 ezer, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és Pécsen 200 ezer forintba kerül egy félév. Így egy alapképzés több mint egy millió forintba is kerülhet.

Pszichológia

Évente több ezren jelölik meg ezt a szakot is, így a ponthatárok mellett az önköltség is folyamatosan emelkedik. Idén 300 ezer forintba kerül például a Pécsi Tudományegyetemen és Szegeden is, 253 ezer forintba Debrecenben, és 298 ezer forintba kerül egy félév az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán.

Ennyit kell fizetni 2018-ban a legdrágább egyetemi szakokért

Mennyit kell fizetnetek egy-egy népszerű alap- vagy osztatlan szakért, ha lemaradtok az állami ösztöndíjas helyekről? 1. rész: a magyar felsőoktatás legdrágább képzései. Általános orvosi képzés Évről évre ez az egyik legdrágább képzés - a három vidéki tudományegyetemen és a fővárosi Semmelweis Egyetemen egyaránt 1 350 000 forintot kell fizetni egy szemeszterért, ha önköltséges formában kezditek meg a tanulmányaitokat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna