Taroltak a világversenyen a BME-s hallgatók, ezüstérmet szereztek
A világ második legjobbja lett a műegyetemi mérnökhallgatók robotkészítő csapata a World Robot Olympiad Costa Rica-i döntőjében - írja az egyetem.
Eduline
bme.hu
Az autonóm robotok versenyén minden évben új témát hirdetnek meg a mérnökszakos hallgatók számára. Az idei szezon témája az egyetemisták kategóriájában a tetris játék volt: az összetett mérnöki kihívásban a nevezőknek egy olyan, 45cmx45cmx45cm nagyságú önjáró robotot kellett megtervezniük és megépíteniük, amely önállóan képes a tetris nevű logikai játék végrehajtására - közli a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a honlapján.
A robotnak „önállóan” kellett végrehajtania a küldetését: a csapattagok semmilyen formában nem avatkozhattak be vagy segíthették a szerkezet működését.
„Az idő volt a legnagyobb ellenségünk az éles helyzetekben” – elevenítették fel emlékeiket a műegyetemi mérnökhallgatók, akik meséltek arról is, hogy a nemzeti forduló után elhatározták: mindössze néhány hét alatt javítanak a robot teljesítményén és stabilitásán: hatékonyabb módszert választanak, ehhez pedig újratervezik a vezérlőprogramot és átépítik a szerkezet vázát.
„A hazai versenyen még egyesével vettük fel az építőelemeket, ám a döntőre úgy készültünk, hogy a robotunk előbb a 16 tetris elemből álló nagy kocka rétegeit egyben felvéve úgy helyezze el azokat a pályán, hogy logikailag csoportosíthassuk a darabokat az összeillesztés előtt” – ismertették stratégiájukat. A döntőben nyújtott teljesítmény Thaiföld mögött a második helyre volt elegendő, ami a verseny történetében az eddigi legjobb magyar eredmény.
Szerintetek melyik a legszebb budapesti egyetemi épület? Az egykori Fővámpalota, amelyben ma a Budapesti Corvinus Egyetem működik? Vagy a Műegyetem hatalmas főépülete, esetleg a lenyűgöző belső tereiről híres Zeneakadémia? Szavazzatok!
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
