Bíróság dönthet a túlkoros szegedi HÖK-elnök sorsáról

Bíróság döntheti el, vezetheti-e a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatát Török Márk, aki már tíz éve HÖK-elnök - derül ki az Ikotity István LMP-s képviselő kérdésére adott írásbeli válaszból.

  • Eduline
Török Márk HÖK-elnök - lassan tíz éve vezeti a szegedi hallgatói önkormányzatot
MTI / Németh György

Az LMP-s képviselő arról kérdezte az emberi erőforrások miniszterét, „rendben van-e, hogy Török Márk maradhat a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának elnöke egy évtized után is?”. Ikotity Istvánnak Rétvári Bence, a minisztérium parlamenti államtitkára válaszolt.

Írásbeli válaszában emlékeztetett arra, hogy a felsőoktatási törvény 2015-ös módosításakorlátozta a HÖK-ös tisztségviselők megbízatási idejét - legfeljebb négy évig dolgozhatnak HÖK-ösként.

„A megbízott vezető esetében összeférhetetlenségi szabály is megfogalmazódik, amely szerint önkormányzati tisztségvisel ő nem lehet az, aki intézményi társaságban vezetői tisztségviselői feladatokat vagy felügyelőbizottsági tagságot vagy könyvvizsgálói feladatot lát el. Az Nftv. 116. § (10) bekezdése szerint a rendelkezést a 2015 szeptemberét követő választás, tisztségviselői megbízás tekintetében kell alkalmazni” - írja.

A válaszból az is kiderül, hogy a minisztérium megkereste a szegedi egyetemet. Az intézmény szerint Török Márk elnöki megválasztása jogszabályba ütközik, ezért a választmányi határozatot a rektor megsemmisítette. „Az EHÖK mindkét határozattal szemben jogorvoslattal élt, melynek alapján mindkét ügyben közigazgatási nemperes eljárás van folyamatban. Ennek alapján bírósági hatáskörbe tartozik annak megítélése, hogy Török Márk a jogszabályoknak megfelelően tölti be az EHÖK elnöki tisztségét vagy sem” - írja Rétvári Bence.

Nem adja a HÖK-elnökséget Török Márk, nemzetközi bíróság elé viheti az ügyet

Nem igazán hiszem el, hogy ezt az ügyet el lehet bukni - így reagált a Magyar Nemzetnek Török Márk, a Szegedi Tudományegyetem EHÖK-elnöke arra, hogy a Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítélete szerint nem választhatták volna újra a hallgatói szervezet élére 2015-ben. Fellebbezni fog, sőt akár nemzetközi bíróság elé is vinné az ügyet.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.