Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Mégsem lesz drágább a felsőoktatási felvételi 2013-tól: a felvételi eljárásról szóló, novemberben közzétett...

Mégsem lesz drágább a felsőoktatási felvételi 2013-tól: a felvételi eljárásról szóló, novemberben közzétett rendelettervezetben még az állt, hogy 9000 forintért csak egy szakot jelölhetnek meg a jelentkezők az eddigi három helyett, minden további szakért 3000 forintot kell fizetniük. Mi vár a felvételizőkre 2013-ban? Itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.
A rendelet végleges verziója és a december 31-én közzétett felvételi tájékoztató alapján azonban úgy tűnik, marad az eddigi eljárási díj: a felvételizők 9000 forintért három szakot jelölhetnek meg, a további szakokért 2000 forintot kell fizetni.
Fontos változtatás viszont, hogy 2013-tól legfeljebb öt szakot lehet megjelölni a jelentkezési lapon - eddig korlátlan számú képzésre lehetett felvételizni (a diákok ki is használták a lehetőséget: a 2011-es rekorder negyven szakot jelölt meg, ezért 37 és 70 ezer forint közötti összeget fizetett az Oktatási Hivatalnak).Továbbra is egy helynek számít, ha ugyanannak a képzésnek állami ösztöndíjas és önköltséges formájára is felvételiztek, tehát 9000 forintért hat sort tudtok kitölteni a jelentkezési lapon.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.