Visszavonulót fújt a kormány: mégsem lesz drágább az egyetemi felvételi

Mégsem lesz drágább a felsőoktatási felvételi 2013-tól: a felvételi eljárásról szóló, novemberben közzétett...

  • Eduline
Goodmenproject.com

Mégsem lesz drágább a felsőoktatási felvételi 2013-tól: a felvételi eljárásról szóló, novemberben közzétett rendelettervezetben még az állt, hogy  9000 forintért csak egy szakot jelölhetnek meg a jelentkezők az eddigi három helyett, minden további szakért 3000 forintot kell fizetniük. Mi vár a felvételizőkre 2013-ban? Itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.

A rendelet végleges verziója és a december 31-én közzétett felvételi tájékoztató alapján azonban úgy tűnik, marad az eddigi eljárási díj: a felvételizők 9000 forintért három szakot jelölhetnek meg, a további szakokért 2000 forintot kell fizetni. 

Fontos változtatás viszont, hogy 2013-tól legfeljebb öt szakot lehet megjelölni a jelentkezési lapon - eddig korlátlan számú képzésre lehetett felvételizni (a diákok ki is használták a lehetőséget:

a 2011-es rekorder negyven szakot jelölt meg, ezért 37 és 70 ezer forint közötti összeget fizetett az Oktatási Hivatalnak

). 

Továbbra is egy helynek számít, ha ugyanannak a képzésnek állami ösztöndíjas és önköltséges formájára is felvételiztek, tehát 9000 forintért hat sort tudtok kitölteni a jelentkezési lapon.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu