Visszavonulót fújt a kormány: mégsem lesz drágább az egyetemi felvételi

Mégsem lesz drágább a felsőoktatási felvételi 2013-tól: a felvételi eljárásról szóló, novemberben közzétett...

  • Eduline
Goodmenproject.com

Mégsem lesz drágább a felsőoktatási felvételi 2013-tól: a felvételi eljárásról szóló, novemberben közzétett rendelettervezetben még az állt, hogy  9000 forintért csak egy szakot jelölhetnek meg a jelentkezők az eddigi három helyett, minden további szakért 3000 forintot kell fizetniük. Mi vár a felvételizőkre 2013-ban? Itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.

A rendelet végleges verziója és a december 31-én közzétett felvételi tájékoztató alapján azonban úgy tűnik, marad az eddigi eljárási díj: a felvételizők 9000 forintért három szakot jelölhetnek meg, a további szakokért 2000 forintot kell fizetni. 

Fontos változtatás viszont, hogy 2013-tól legfeljebb öt szakot lehet megjelölni a jelentkezési lapon - eddig korlátlan számú képzésre lehetett felvételizni (a diákok ki is használták a lehetőséget: a 2011-es rekorder negyven szakot jelölt meg, ezért 37 és 70 ezer forint közötti összeget fizetett az Oktatási Hivatalnak). 

Továbbra is egy helynek számít, ha ugyanannak a képzésnek állami ösztöndíjas és önköltséges formájára is felvételiztek, tehát 9000 forintért hat sort tudtok kitölteni a jelentkezési lapon.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.