Veszélyes kísérletet végeznének egyetemistákon, de legalább megfizetnék őket

Egy tucatnyi diáknak fizetnének az Iowai State University (ISU) kutatói azért, hogy egy sokak által vitatott tudományos kísérlet részeként génmódosított (GMO) banánt fogyasszanak. Nem biztos, hogy etikus rászoruló diákokat ilyen helyzetbe hozni, a kritikusok szerint ráadásul komoly bajuk is lehet.

  • eduline/mti
pixabay.com

A The Des Moines Register című helyi lap szerint az ausztrál Queensland University of Technology tudósai által fejlesztett banánban egy olyan gén található, amely segítheti az Afrikában élők szervezetének A-vitamin-termelését.

"Ugandában és más afrikai országokban az A-vitamin hiánya az egyik legfőbb hozzájárulója a fertőző betegségek okozta gyermekkori haláleseteknek. Nem lenne nagyszerű, ha ez a banán megelőzné a kisgyerekek körében a kanyaró, a malária és a hasmenés okozta halált?" - fogalmazott Wendy White, az ISU élelmiszertudományi professzora és a kutatás vezetője egy 2014-es közleményben.

A tudós még 2014 nyarán fordult emailben az egyetem diákjaihoz azzal, hogy 12 női önkéntest keres, akiknek háromszor négy napig kellett volna olyan diétát követniük, amelynek része lett volna a "normális" banán mellett a génmódosított változat fogyasztása is. A hatást vérvétellel ellenőrizték volna, a kiválasztott önkénteseknek fejenként 900 dollárt (mintegy 250 ezer forintot) ajánlottak fel.

A viták miatt azóta is húzódó, azonban a tervek szerint idén végül megvalósuló kísérletet a kizárólag természetes ételek fogyasztásának szószólói közül sokan veszélyesnek ítélik, ugyanakkor a kutatás támogatói szerint a beültetett gén egy másik banánfajtából származott, és fogyasztása teljesen biztonságos.

A héten a kísérletet ellenző aktivisták petícióban követelték az egyetem vezetésétől, és a kutatást támogató Bill és Melinda Gates Alapítványtól, hogy állítsák le a projektet. A petíciót az aktivisták szerint több mint 57 ezren írták alá.

A tiltakozók a közleményükben úgy fogalmaznak: az ISU diákjait arra kérték a tudósok, hogy legyenek az elsők, akik ilyen "ismeretlen veszélyeket rejtő" génmódosított élelmiszert fogyasztanak, miközben a kutatás nem kellően átlátható módon zajlik, az intézmény közösségének tagjai pedig nem kaptak válaszokat többek között a kutatás kockázataival, általánosíthatóságával kapcsolatos aggodalmaikra sem.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.