Veszélyes kísérletet végeznének egyetemistákon, de legalább megfizetnék őket

Egy tucatnyi diáknak fizetnének az Iowai State University (ISU) kutatói azért, hogy egy sokak által vitatott tudományos kísérlet részeként génmódosított (GMO) banánt fogyasszanak. Nem biztos, hogy etikus rászoruló diákokat ilyen helyzetbe hozni, a kritikusok szerint ráadásul komoly bajuk is lehet.

  • eduline/mti
pixabay.com

A The Des Moines Register című helyi lap szerint az ausztrál Queensland University of Technology tudósai által fejlesztett banánban egy olyan gén található, amely segítheti az Afrikában élők szervezetének A-vitamin-termelését.

"Ugandában és más afrikai országokban az A-vitamin hiánya az egyik legfőbb hozzájárulója a fertőző betegségek okozta gyermekkori haláleseteknek. Nem lenne nagyszerű, ha ez a banán megelőzné a kisgyerekek körében a kanyaró, a malária és a hasmenés okozta halált?" - fogalmazott Wendy White, az ISU élelmiszertudományi professzora és a kutatás vezetője egy 2014-es közleményben.

A tudós még 2014 nyarán fordult emailben az egyetem diákjaihoz azzal, hogy 12 női önkéntest keres, akiknek háromszor négy napig kellett volna olyan diétát követniük, amelynek része lett volna a "normális" banán mellett a génmódosított változat fogyasztása is. A hatást vérvétellel ellenőrizték volna, a kiválasztott önkénteseknek fejenként 900 dollárt (mintegy 250 ezer forintot) ajánlottak fel.

A viták miatt azóta is húzódó, azonban a tervek szerint idén végül megvalósuló kísérletet a kizárólag természetes ételek fogyasztásának szószólói közül sokan veszélyesnek ítélik, ugyanakkor a kutatás támogatói szerint a beültetett gén egy másik banánfajtából származott, és fogyasztása teljesen biztonságos.

A héten a kísérletet ellenző aktivisták petícióban követelték az egyetem vezetésétől, és a kutatást támogató Bill és Melinda Gates Alapítványtól, hogy állítsák le a projektet. A petíciót az aktivisták szerint több mint 57 ezren írták alá.

A tiltakozók a közleményükben úgy fogalmaznak: az ISU diákjait arra kérték a tudósok, hogy legyenek az elsők, akik ilyen "ismeretlen veszélyeket rejtő" génmódosított élelmiszert fogyasztanak, miközben a kutatás nem kellően átlátható módon zajlik, az intézmény közösségének tagjai pedig nem kaptak válaszokat többek között a kutatás kockázataival, általánosíthatóságával kapcsolatos aggodalmaikra sem.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.