Januárban felvételizhetnek, valamint félidőben szigorú vizsgát kell tenniük, mielőtt rátérnének a disszertációjukra.
Az idei félévtől az egyéni fokozatszerzők felvételit követően léphetnek be a doktori képzésbe; hasonló komplex vizsgát kell tenniük, mint amit az új jogszabályi környezet a szervezett képzésben résztvevőknek ír elő félidőben.
- írja a semmelweis.hu az egyetem doktori iskolájának vezetőjével, Dr. Tímár Józseffel készült beszélgetése alapján. Az egyéni fokozatszerzők számára az első, már az új szabályok szerint szerveződő felvételire kerül sor január 17-én.
Az új egyéni fokozatszerzőknek továbbá háromról négy évre nöekszik a képzés hossza, ebből két év képzési fázis, két év disszertációs fázis. Az első két év után kerül sor a komplex vizsgára, mely hasonlatos a régi szigorlati rendszerhez. Félidőben a doktorandusz hallgató kutatási tevékenységét is vizsgálni fogják, ha ez megfelelő, akkor folytathatja tanulmányait.
Akiknek nem sikerül a fokozatszerzés, azoknál az állam a felére csökkentheti az egyetem felé nyújtott támogatást, a hiányt így átháríthatják a fokozatszerzásig a hallgatóra - vagyis mindenki igyekezni fog, hogy időben befejezze a tanulmányait.
Az új rendszerben az első két évben 40 százalékkal, míg a második két évben 80 százalékkal növekszik az államilag finanszírozott hallgatók ösztöndíja. "Szintén újdonság, hogy az egyéni fokozatszerzőknek is lehet témavezetője megfelelő feltételek mellett, ugyanakkor már a felvételinél egyértelművé kell tenni, hogy konzulenssel vagy témavezetővel dolgoznak" - írja a portál.
91 évesen doktorált, 30 éven át írta a diplomamunkáját
Kilencvenegy évesen szerzett doktori címet egy francia nő, aki több mint 30 éven át dolgozott diplomamunkáján. Colette Bourlier nyugdíjas tanítónő kedden védte meg kiváló minősítéssel Bevándorlók mint munkások Besanconban a 20. század második felében című diplomamunkáját a kelet-franciaországi Besancon egyetemén. Az idős doktorandusz saját tapasztalataira támaszkodhatott, mert tanítónőként hajdan analfabéta bevándorlókat tanított meg írni-olvasni.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
