Változnak az egyéni doktori képzések: felvételi, komoly vizsga és hosszabb tanulás

Januárban felvételizhetnek, valamint félidőben szigorú vizsgát kell tenniük, mielőtt rátérnének a disszertációjukra.

  • Eduline
Börcsök Zsófia

Az idei félévtől az egyéni fokozatszerzők felvételit követően léphetnek be a doktori képzésbe; hasonló komplex vizsgát kell tenniük, mint amit az új jogszabályi környezet a szervezett képzésben résztvevőknek ír elő félidőben.

- írja a semmelweis.hu az egyetem doktori iskolájának vezetőjével, Dr. Tímár Józseffel készült beszélgetése alapján. Az egyéni fokozatszerzők számára az első, már az új szabályok szerint szerveződő felvételire kerül sor január 17-én.

Az új egyéni fokozatszerzőknek továbbá háromról négy évre nöekszik a képzés hossza, ebből két év képzési fázis, két év disszertációs fázis. Az első két év után kerül sor a komplex vizsgára, mely hasonlatos a régi szigorlati rendszerhez. Félidőben a doktorandusz hallgató kutatási tevékenységét is vizsgálni fogják, ha ez megfelelő, akkor folytathatja tanulmányait.

Akiknek nem sikerül a fokozatszerzés, azoknál az állam a felére csökkentheti az egyetem felé nyújtott támogatást, a hiányt így átháríthatják a fokozatszerzásig a hallgatóra - vagyis mindenki igyekezni fog, hogy időben befejezze a tanulmányait.

Az új rendszerben az első két évben 40 százalékkal, míg a második két évben 80 százalékkal növekszik az államilag finanszírozott hallgatók ösztöndíja. "Szintén újdonság, hogy az egyéni fokozatszerzőknek is lehet témavezetője megfelelő feltételek mellett, ugyanakkor már a felvételinél egyértelművé kell tenni, hogy konzulenssel vagy témavezetővel dolgoznak" - írja a portál.

91 évesen doktorált, 30 éven át írta a diplomamunkáját

Kilencvenegy évesen szerzett doktori címet egy francia nő, aki több mint 30 éven át dolgozott diplomamunkáján. Colette Bourlier nyugdíjas tanítónő kedden védte meg kiváló minősítéssel Bevándorlók mint munkások Besanconban a 20. század második felében című diplomamunkáját a kelet-franciaországi Besancon egyetemén. Az idős doktorandusz saját tapasztalataira támaszkodhatott, mert tanítónőként hajdan analfabéta bevándorlókat tanított meg írni-olvasni.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.