Így kaphattok 150-300 ezer forint ösztöndíjat tanévenként - a legfontosabb tudnivalók

Múlt héten jelent meg az Út a felsőoktatásba ösztöndíjprogram kiírása - mivel sokan kérdeztétek, kik és hogyan jelentkezhetnek a programra, összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Kik nyújthatnak be pályázatot?

Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, kiemelten a roma hallgatók felsőfokú tanulmányait szeretnék segíteni. Az ösztöndíj- és önköltség-támogatási program keretösszege 79 millió forint, amit a nyertes pályázók között osztanak szét. Elsőéves hallgatók jelentkezését várják, ám a Roma szakkollégium tagjai nem pályázhatnak.

Hova kell elküldeni a kitöltött jelentkezési lapot?

A pályázatot az interneten kell benyújtani az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszer (EPER) honlapján. A részletes útmutatót itt találjátok.

Mekkora összegű az ösztöndíj?

Az ösztöndíj („A” komponens) havi összege 20 ezer forint, ezt egészen 2013. június 30-ig utalják a nyertes pályázóknak. Önköltséges vagy részösztöndíjas hallgatók a program ún. „B” komponensére is pályázhatnak, előbbi esetben legfeljebb 300 ezer, utóbbiban 150 ezer forintos támogatást kaphatnak szemeszterenként. Fontos szabály, hogy a támogatás nagysága nem haladhatja meg a képzési önköltség mértékének 90 százalékát, és nem lehet kevesebb, mint a képzési önköltség 60 százaléka.

Mindkettőre lehet pályázni?

Nem, egy hallgató egyszerre csak az egyikre pályázhat.

Milyen kötelezettséggel jár az ösztöndíj?

A hallgatóknak kötelező részt venniük a HÖOK Mentorprogramban, illetve csak akkor kaphatják meg a támogatást a második félévben is, ha az őszi szemeszterben legalább a mintatanterv felének megfelelő kreditet teljesítenek, és ezt 2013. február 28-ig a lezárt leckekönyv másolatával igazolják.

Meddig kell benyújtani a pályázatokat?

Kevesebb mint két hét van hátra a határidőig: 2012. október 17-én éjfélig pályázhattok, az eredményről pedig várhatóan november végéig döntenek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.