Uniós nyomásra sem hajlandó a kormány módosítani a lex CEU-t

A kormány Európai Bizottságnak címzett válaszlevele szerint a lex CEU jó, és nem hajlandók változtatni rajta.

  • Eduline
Fazekas István

A levél tartalmáról a hvg.hu szerzett tudomást. E szerint a kormány álláspontja az, hogy nem sérti a törvény a szolgáltatásnyújtás szabadságát, ezért ezért nem módosítják a törvényt.

Az EB április végén figyelmeztette Magyarországot, erre kellett 30 napon belül reagálnia a kormánynak. Ennek az utolsó napon tettek eleget. A levél szerint a kormány csak ezzel a törvénnyel látja bizotsítottnak, hogy az országban ne adjanak ki kamudiplomákat.

A lex CEU-ról minden hírt megtalálsz ezen az oldalon.

A kötelezettségszegési eljárásnek ez volt az első szakasza, a következő az lesz, hogy az EB megvizsgálja, a válasz alapján szükséges-e a törvény módosítása. Ha szükségesnek látják, akkor erre szólítják fel a kormányt, amelynek két hónapja lesz korrigálni. Ha nem teszik meg, akkor az Európai Bíróságra kerül az ügy.

A bizottság szerint túlzott korlátozásnak számít, hogy meg akarják szabni, mi lehet az egyetem neve, illetve hogy csak akkor végezhet külföldön is oktatási tevékenységet, ha az anyaországában is végez hasonlót. A törvény jelenlegi formájában  minden bizonnyal a CEU budapesti működésének végét jelenti, mert a feltételek az amerikai diploma kiadásához aligha teljesíthetők, főleg év végéig.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.