Az egyciklusú képzés visszaállításával együtt teljesen megújítja a tanárképzését a Debreceni Egyetem (DE), amelynek...
Az egyciklusú képzés visszaállításával együtt teljesen megújítja a tanárképzését a Debreceni Egyetem (DE), amelynek vezetése jelentős javulást vár a "bolognai rendszer által előidézett válság felszámolása" után - jelentette be Gaál István, a DE Tudományegyetemi Karok centrumának elnöke. Jelenleg 50-60-an végeznek tanárszakokon intézményükben a korábbi 200-250 helyett.
A tanárképzésben ismét két szakot kell majd elvégezniük a hallgatóknak, elválasztják egymástól az általános és középiskolai oktatók képzését, és egy évre növelik a gyakorlati időt.
"Ez azonban nem oldja meg a tanárképzés minden problémáját, csak az életpályamodell kialakításával javulhat a helyzet. Addig ugyanis, amíg csak nehezen lehet megélni egy tanári fizetésből, nem várható, hogy a diákok számára ez vonzó pálya legyen" - mondta Gaál István.
Hozzátette: a 2005-ben bevezetett kétszintű képzés még nem érezteti negatív hatásait a gyakorlatban, de ha a következő tanévtől nem állna vissza a régi rendszer, akkor már középtávon is súlyos tanárhiány léphetne fel.
Csorba Péter, a DE-TEK oktatási és tanárképzési elnökhelyettese kifejtette: mivel minden tanárnak két szakot kell elvégeznie, megszűnik a minorszakok rendszere. Erre azért van szükség, mert sokszor nem tudják a kötelező óraszámukat megtartani a csak egy szakon végzett tanárok.
Szabad lesz a szakválasztás, bármilyen párosítást választhatnak majd a hallgatók - közölte, jelezve, hogy a DE 19 tanárszakjával a teljes általános és középiskolai spektrumot lefedi.
Csorba Péter elmondta: az általános és középiskolai tanárok képzése három évig közösen halad, akkor pedig választaniuk kell, hol szeretnének majd tanítani. Ennek megfelelően az általános iskolákba készülők 4+1 éves, míg a leendő középiskolai tanárok 5+1 éves képzésben vehetnek részt.
A gyakorlati idő fél évről egy évre növelésével megelőzhető, hogy a hallgatók a februári végzésük után akár szeptemberig munkanélküliek legyenek, általában ugyanis az új tanévhez igazítják az iskolák a tanárfelvételt.
Csorba Péter elmondta: még nem dőlt el, hogy bevezetik-e a felvételit, ezt majd csak a többi egyetemmel egyeztetve tehetik meg, de elbeszélgetést valószínűleg mindenkivel lefolytatnak majd.
Chrappán Magdolna, a DE Neveléstudományok Intézetének igazgatója hozzátette: a természettudományos tárgyak esetében szükséges lehet külön ösztöndíjrendszer kialakítására is, hiszen ott a legsúlyosabb a tanárszakos hallgatók hiánya.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
