Újabb lépések a Selye János Egyetem leminősítése ellen

Magyarország és Szlovákia mindent megtesz azért, hogy a révkomáromi Selye János Egyetem továbbra is megőrizze...

  • eduline/mti
A Selye János Egyetem. Még nem tudják, egyetemként folytathatja-e tovább
MTI Fotó: Krizsán Csaba

Magyarország és Szlovákia mindent megtesz azért, hogy a révkomáromi Selye János Egyetem továbbra is megőrizze egyetemi szintű besorolását - erről állapodtak meg a felek a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság éjszakába nyúló ülésén.

A 2004-től működő SJE főiskolává való leminősítését Dusan Caplovic szlovák oktatásügyi miniszter indítványozta júniusban az akkreditációs bizottság ajánlására hivatkozva. A javaslat várhatóan néhány héten belül a pozsonyi törvényhozás elé kerülhet. Az egyetemet leminősítő tervek kapcsán az intézmény vezetése türelmi időt kért a szaktárcától, arra hivatkozva, hogy az akkreditációs feltételek teljesítésére nem állt rendelkezésére kellő idő.

A komáromi Selye János Egyetemet a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa hozta létre. Ez az egyetlen önálló, a nemzeti kisebbség nyelvén - magyarul - oktató felsőoktatási intézmény Szlovákiában, és egyben az óvodától az egyetemig tartó oktatási-nevelési intézményrendszer legmagasabb szintű egysége.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.