Túl kényelmes a szülőkkel élni: egyre kevesebben akarnak elköltözni otthonról

Az albérletárak az egekbe szöktek és a munkapiac is telített, de nem csak emiatt lakik otthon egyre több friss diplomás. Abban, hogy a fiatalok nem képesek elköltözni, gyakran maguk a szülők is hibásak.

  • Eduline

A Shelter legújabb kutatása szerint a tavalyi évben a brit dolgozó 20-34 évesek 20 százaléka költözött vissza a szüleihez, míg 15 százalékuk sosem költözött ki – írta Telegraph. Ezeken a képeken röhög az internet: íme 10 bizonyíték, hogy a szülőknek is van humora

Az otthon élő fiatalok 35 százaléka azt mondta, azért döntött az otthon élés mellett, mert szeretne pénzt félretenni, míg 21 százalékuk szerint szimplán túl drága az egyedül élés. Nagy hányaduk azonban akkor sem költözne el, ha a szüleik segítenék őket anyagilag.

Más kultúrákkal szemben számos szülő nyilatkozta azt, szívesen veszik, hogy otthon él a gyerekük és gondoskodhatnak róla. Japánban az a bevett szokás, hogy a gyerek 20 éves koráig élhet a szüleivel, azután meg kell tanulnia a saját lábára állni. Nyugaton viszont nincs ilyen bevett „határidő”.

„Egyre kevesebb gyerek költözik el otthonról. Ebben legtöbbször valóban az anyagi szükségszerűség a fő ok, de sokszor a szülők túl kényelmessé teszik az életet. Fizetik a számlákat, a gyerektől nem kérnek hozzájárulást, mosnak és főznek rá” - mondta a szakértő, Melissa Hood.

A Shelter felmérése azt is kimutatta, hogy bár kényelmes az életük, az otthon lakó felnőttek 65 százaléka érzi azt, hogy korlátozzák a szabadságukat. Ettől függetlenül nem érzik azt, hogy el kellene költözniük otthonról.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna