Túl kényelmes a szülőkkel élni: egyre kevesebben akarnak elköltözni otthonról

Az albérletárak az egekbe szöktek és a munkapiac is telített, de nem csak emiatt lakik otthon egyre több friss diplomás. Abban, hogy a fiatalok nem képesek elköltözni, gyakran maguk a szülők is hibásak.

  • Eduline

A Shelter legújabb kutatása szerint a tavalyi évben a brit dolgozó 20-34 évesek 20 százaléka költözött vissza a szüleihez, míg 15 százalékuk sosem költözött ki – írta Telegraph. Ezeken a képeken röhög az internet: íme 10 bizonyíték, hogy a szülőknek is van humora

Az otthon élő fiatalok 35 százaléka azt mondta, azért döntött az otthon élés mellett, mert szeretne pénzt félretenni, míg 21 százalékuk szerint szimplán túl drága az egyedül élés. Nagy hányaduk azonban akkor sem költözne el, ha a szüleik segítenék őket anyagilag.

Más kultúrákkal szemben számos szülő nyilatkozta azt, szívesen veszik, hogy otthon él a gyerekük és gondoskodhatnak róla. Japánban az a bevett szokás, hogy a gyerek 20 éves koráig élhet a szüleivel, azután meg kell tanulnia a saját lábára állni. Nyugaton viszont nincs ilyen bevett „határidő”.

„Egyre kevesebb gyerek költözik el otthonról. Ebben legtöbbször valóban az anyagi szükségszerűség a fő ok, de sokszor a szülők túl kényelmessé teszik az életet. Fizetik a számlákat, a gyerektől nem kérnek hozzájárulást, mosnak és főznek rá” - mondta a szakértő, Melissa Hood.

A Shelter felmérése azt is kimutatta, hogy bár kényelmes az életük, az otthon lakó felnőttek 65 százaléka érzi azt, hogy korlátozzák a szabadságukat. Ettől függetlenül nem érzik azt, hogy el kellene költözniük otthonról.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.