Nyilvánosságra hozta képzésterületi rangsorait a Times Higher Education (THE). A magyar egyetemek közül a Semmelweis a világ négyszáz legjobb – orvos- és egészségtudományi képzést indító – intézménye közé került, az Eötvös Loránd Tudományegyetem a bölcsész- és a pszichológiai képzések listáján szerzett előkelő helyet, de a Műegyetem, a Corvinus és a vidéki tudományegyetemek is több rangsorra felkerültek.
Orvosi és egészségtudományi képzések: a Semmelweis a legjobb
A Semmelweis Egyetem képzéseit a 301-400. helyre, a Pécsi Tudományegyetemet a 401-500., a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem orvos- és egészségtudományi képzéseit pedig az 501-600. kategóriába sorolták a Times Higher Education (THE) tematikus rangsorának összeállítói.
A régióból a bécsi orvosi egyetem érte el a legjobb eredményt, képzéseit a 101-125. helyre sorolták a rangsorkészítők, sőt az osztrák egyetemek közül a grazi orvosi egyetem is jó eredményt ért el, a 251-300. helyen, míg az innsbrucki egyetem a 301-400. helyen végzett. A szlovák egyetemek közül csak a pozsonyi Comenius került fel a listára (601+ kategória), a szlovéniai felsőoktatási intézmények közül a ljubljanai egyetemet a 401-500., a maribori egyetemet a 601+ kategóriába sorolták, míg Romániából két, Szerbiából pedig egy intézmény került fel a listára.
Pszichológia, szociológia
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 601+ kategóriába került a földrajzi képzések területén a 666 rangsorolt egyetem közül - ezt a listát az Oxford, a Princeton és a Cambridge vezeti.
Az ELTE a pszichológiai képzések rangsorában előrébb végzett, a 251-300. helyen. A szociológiai képzéseket rangsoroló listában a Budapesti Corvinus Egyetem a 401-501., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az 501-600., az ELTE pedig 601+ helyre került.
Politika és nemzetközi tanulmányok listájában a magyar intézmények közül a Budapesti Corvinus Egyetem vezet 401-501. helyezéssel, az ELTE a 601+ kategóriába került. Ezt a listát is az Oxford vezeti összesítettben, mögötte a Stanford és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) áll.
Kommunikáció és média területen szintén három magyar egyetem ért el helyezést, a Budapesti Corvinus Egyetem a 401-501., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az 501-600., az ELTE pedig 601+ kategóriában végzett. Ezt a listát kivételesen nem az Oxford, hanem a Stanford vezeti, azt követi az MIT és a Harvard. A régióban társadalomtudományok terén csak a Bécsi Egyetem (101-125.) és a cseh Károly Egyetem (301-400.) ért el jobb helyezést.
Gazdaság, élettudomány, fizika
A gazdasági képzések rangsorában üzlet és menedzsment területen a magyar egyetemek közül csak a Budapesti Corvinus Egyetem került a rangsorba, méghozzá az 501+ helyen, míg a művészeti, illetve bölcsészképzéseket rangsoroló listában az ELTE 301-401. helyen végzett.
Az élettudományok terén is jól állnak a hazai felsőoktatási intézmények, négy magyar egyetem is felkerült a listára. A ELTE és a Semmelweis Egyetem a 300-401., a Pécsi Tudományegyetem a 401-500. a Debreceni Egyetem pedig a 501-600. helyen végzett. A "physical science" körébe tartozó képzések listájára is négy egyetem került fel, az ELTE az 501-600., a BME és a Szegedi Tudományegyetem a 701-800. a Debreceni Egyetem pedig a 801+ helyen áll.
Mi alapján áll össze a rangsor?
A THE rangsorát több szempont – az oktatási és kutatási eredményesség, többek között az egyetemekhez köthető publikációk idézettsége, a külföldi oktatók és hallgatók száma, vagyis a "nemzetközi láthatóság" – alapján állították össze.
Az összesített rangsor élén évek óta az Oxford, Harvard és a Cambridge áll, de a tíz legjobb közé került az Imperial College London, a Stanford, a Johns Hopkins, a Berkeley, a UCL, a Columbia és a melbourne-i egyetem is.
Hét magyar egyetem került fel a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) most publikált világrangsorába, köztük a legjobban a Semmelweis Egyetem teljesített. A Semmelweis Egyetem 401-500. helyen végzett a THE rangsorban, ezzel megőrizte korábbi helyét, bár a részeredményekben javítani tudott.