Kiderült, mikorra újulhat meg a NAT
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
A Millikan könyvtár a California Institute of Technology (Caltech) campusán - ez a világ legjobb egyeteme a THE-rangsor szerint
Wikipedia
Az idén is a California Institute of Technology (Caltech) vezeti a Times Higher Education (THE) 2015/2016-os világrangsorát - az amerikai intézmény már ötödik éve áll a lista élén. A második az Oxford, a harmadik a Stanford, a negyedik a Cambridge, az ötödik pedig az MIT. Meglepetésre a Harvard csak a 6. lett – 12 éve nem volt példa arra, hogy ne került volna be legalább az első négybe.
A rangsor első tíz helyét a brit és amerikai intézmények uralják, a két ország intézményein kívül az első tíz csak a svájci ETH Zürich (9.) került be. A teljes listát itt találjátok.
A listán csak olyan intézmények szerepelnek, amelyek alapképzéseket is indítanak, és több képzési területen oktatnak. A 2015/2016-os világrangsorra magyar egyetemek is felkerültek, számszerűen 6 magyar egyetem került be a világ 800 legjobb intézménye közé. A Semmelweis Egyetem a 501-600-as kategóriába került, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem pedig a 601-800. kategóriába jutott be.
A rangsort évről évre a tanulási környezet, a kutatás minősége, az intézményhez köthető publikációk idézésének száma, a piaci bevétel, illetve a nemzetközi oktatók és hallgatók száma alapján állítják össze. Az első három szempont 30-30 százalékos, a piaci bevétel 2,5 százalékos, a nemzetköziség pedig 7,5 százalékos súllyal számít bele a végső pontszámba.
A tanulási környezet minőségét több mutató alapján - például az oktatók és hallgatók aránya, az alapszakos diplomák és a doktori oklevelek aránya, a posztgraduális hallgatók aránya, illetve az intézményi bevétel - értékelik. A kutatás minősége szempontjából számít az intézmény akadémiai megítélése, a kutatásból származó bevétel, illetve a publikációk száma. A nemzetköziségnél három mutatót vesznek figyelembe a lista készítői: a külföldi oktatók, ileltve hallgatók arányát, valamint azt, hogy hány publikációban működött közre külföldi társszerző.
