Nyilvánosságra hozták a Times Higher Education (THE) 2015-ös világrangsorát. A brit szakfolyóirat listáján az angolszász intézmények taroltak: az első helyen a Harvard végzett.
Megjelent a Times Higher Education (THE) 2015-ös felsőoktatási rangsora, amelyet akadémikusok, professzorok véleménye alapján állítottak össze. "Ez egyfajta közvélemény-kutatás, amellyel arra a kérdésre próbáltunk választ adni, hogy melyek a világ legelismertebb felsőoktatási intézményei" - hívták fel a figyelmet a lista készítői.
Ahogy 2014-ben, úgy az idén is a Harvard végzett az élen, a második helyen azonban nem a Massachusetts Institute of Technology (MIT), hanem a Cambridge-i Egyetem áll, harmadik pedig az Oxfordi Egyetem. A dobogóról idén lecsúszott az MIT és a negyedik helyet kaparintotta meg, őt követi a Stanford, ami tavaly még a harmadik helyen állt. A top 10 egyetem közé került a kaliforniai Berkeley Egyetem, a Princeton Egyetem, a Yale, a California Institute of Technology (Caltech) és a Columbia.
A Times Higher Education százas listáján majdnem minden második egyetem amerikai: az Egyesült Államokból 43, az Egyesült Királyságból 12, Németországból pedig 6 egyetem jutott a száz legjobb közé. Magyar felsőoktatási intézmény nincs a rangsorban. A teljes listát itt olvashatjátok.
| A többi THE-rangsor |
Októberben hozta nyilvánosságra a Times Higher Education a kutatók tudományos tevékenysége, az oktatási-tanulmányi teljesítmény, az innovációs eredmények és a nemzetközi vonzerő alapján összeállított világrangsort, amelynek az élén a California Institute of Technology, a Harvard és az Oxford áll. A rangsorról itt olvashattok. Erre a listára magyar egyetem nem került fel, a társadalomtudományi képzéseket rangsoroló tematikus listán azonban a Közép-európai Egyetem (Central European University) a 91. helyet szerezte meg. A Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb rangsorára viszont négy magyar egyetem is felkerült: erről itt olvashattok, a tematikus listákat pedig - amelyeken szintén szerepelnek magyar intézmények - itt nézhetitek meg. |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
