Nyilvánosságra hozták a Times Higher Education (THE) 2015-ös világrangsorát. A brit szakfolyóirat listáján az angolszász intézmények taroltak: az első helyen a Harvard végzett.
Megjelent a Times Higher Education (THE) 2015-ös felsőoktatási rangsora, amelyet akadémikusok, professzorok véleménye alapján állítottak össze. "Ez egyfajta közvélemény-kutatás, amellyel arra a kérdésre próbáltunk választ adni, hogy melyek a világ legelismertebb felsőoktatási intézményei" - hívták fel a figyelmet a lista készítői.
Ahogy 2014-ben, úgy az idén is a Harvard végzett az élen, a második helyen azonban nem a Massachusetts Institute of Technology (MIT), hanem a Cambridge-i Egyetem áll, harmadik pedig az Oxfordi Egyetem. A dobogóról idén lecsúszott az MIT és a negyedik helyet kaparintotta meg, őt követi a Stanford, ami tavaly még a harmadik helyen állt. A top 10 egyetem közé került a kaliforniai Berkeley Egyetem, a Princeton Egyetem, a Yale, a California Institute of Technology (Caltech) és a Columbia.
A Times Higher Education százas listáján majdnem minden második egyetem amerikai: az Egyesült Államokból 43, az Egyesült Királyságból 12, Németországból pedig 6 egyetem jutott a száz legjobb közé. Magyar felsőoktatási intézmény nincs a rangsorban. A teljes listát itt olvashatjátok.
| A többi THE-rangsor |
Októberben hozta nyilvánosságra a Times Higher Education a kutatók tudományos tevékenysége, az oktatási-tanulmányi teljesítmény, az innovációs eredmények és a nemzetközi vonzerő alapján összeállított világrangsort, amelynek az élén a California Institute of Technology, a Harvard és az Oxford áll. A rangsorról itt olvashattok. Erre a listára magyar egyetem nem került fel, a társadalomtudományi képzéseket rangsoroló tematikus listán azonban a Közép-európai Egyetem (Central European University) a 91. helyet szerezte meg. A Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb rangsorára viszont négy magyar egyetem is felkerült: erről itt olvashattok, a tematikus listákat pedig - amelyeken szintén szerepelnek magyar intézmények - itt nézhetitek meg. |
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
