Elfogadhatatlannak tartja a Hallgatói Hálózat, hogy a HÖOK és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közötti, vasárnap...
Elfogadhatatlannak tartja a Hallgatói Hálózat, hogy a HÖOK és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közötti, vasárnap este kiszivárogtatott részmegállapodás kizárna a tárgyalásokból több szakmai és civil szervezetet – többek között a HaHa-t és az Oktatói Hálózatot, ezért a hallgatók új megállapodás kidolgozását követelik.
A hvg.hu birtokába került tervezet szerint a miniszter és a HÖOK elnöke közösen megállapítják, hogy a decemberi diáktüntetések során megfogalmazott hat követelés „a tárgyalások során részben teljesült”- például a keretszámokat az Országgyűlés eltörölte -, illetve a megállapodás rendezi azokat. A fennmaradó kérdéseket egy Felsőoktatási Kerekasztalnak elnevezett fórum hatáskörébe utalják.
Ennek a fórumnak az Emmi és a HÖOK mellett a Magyar Rektori Konferencia lenne a tagja, illetve „az őket érintő kérdésekben” szót kapna a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Magyar-Európai Gazdasági Tanács is. Ez azt jelenti, hogy a HÖOK legitimálja a miniszter tárgyalási módját, és az marad az egyetlen hallgatói szervezet, amellyel a kormány hajlandó tárgyalni, kimarad az egyeztetésből a Hallgatói Hálózat (HaHa), ahogy az Oktatói Hálózat és a szakszervezetek is.
A Hallgatói Hálózat szerint a részmegállapodás előrelépés az eddigi kormányzati állásponthoz képest, de nem biztosít megfelelő garanciákat az idén felvételizőknek. A diákcsoport szerint a decemberben elfogadott hat követelésük is csak részben valósult meg. „Az átfogó reform a felsőoktatásban az utóbbi időben számos meglepő fordulatot vett, de a szakmailag megalapozott döntések, a kiszámíthatóság és az érintettek - mint a szakszervezetek és a civil hálózatok - bevonása még várat magára” – írják.
A HaHa szerint a jelenleg tervezett rendszer biztosíthatja a nem diszkriminált szakokon a 2011-es keretszámok elérését, azonban a 16 szak hátrányos megkülönböztetése továbbra is fennáll, emellett nem lehet szakmai érveket felhozni, „a részmegállapodás szövege szerint a kormány törekedni fog arra, hogy a jelentkezők 10-20%-a tanulhasson államilag finanszírozott képzésben. Az egy bizonyos intervallum elérésére való törekvés sajnos nem tekinthető kötelezettségvállalásnak”.
A diákcsoport szerint a forráskivonások megállítására és kompenzációjára nincs biztosíték, a hallgatói szerződések eltörlése pedig „nem tűr halasztást”. „Az egyetemi autonómia biztosítása a rektorválasztás korábbi rendszerének visszaállításával részben megvalósult, a kancellárok kinevezésének és működésének pontos meghatározása viszont még várat magára. A szegényebb családból származók egyenlő esélyeinek biztosítása szempontjából nem történt előrelépés” – olvasható a közleményben.
A Hallgatói Hálózat azt elismeri, hogy a HÖOK vállalta a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete, az Oktatói Hálózat, a frissen megalakult Középiskolai Hálózat és a Hallgatói Hálózat véleményének eljuttatását a miniszteri tárgyalóasztalhoz. „A Hallgatói Hálózat január 7-ei fórumán elfogadott ultimátum értelmében - melyhez az Oktatói Hálózat és a Középiskolai Hálózat is csatlakozott - szükséges, hogy azonnali megoldás szülessen a 16 szak és a felsőoktatás finanszírozásának kérdésében, méghozzá számon kérhető garanciákkal. Amennyiben ezek a garanciák nem születnek meg február 8-ig, az országos tiltakozások folytatódni fognak” – zárul a közlemény.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
