Tiltakozik a Hallgatói Hálózat, februárban újabb diáktüntetések lehetnek

Elfogadhatatlannak tartja a Hallgatói Hálózat, hogy a HÖOK és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közötti, vasárnap...

  • Eduline
A Hallgatói Hálózat január 7-i fóruma. Nem engednek a követeléseikből
Facebook - Hallgatói Hálózat

Elfogadhatatlannak tartja a Hallgatói Hálózat, hogy a HÖOK és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közötti, vasárnap este kiszivárogtatott részmegállapodás kizárna a tárgyalásokból több szakmai és civil szervezetet – többek között a HaHa-t és az Oktatói Hálózatot, ezért a hallgatók új megállapodás kidolgozását követelik.

A hvg.hu birtokába került tervezet szerint a miniszter és a HÖOK elnöke közösen megállapítják, hogy a decemberi diáktüntetések során megfogalmazott hat követelés „a tárgyalások során részben teljesült”- például a keretszámokat az Országgyűlés eltörölte -, illetve a megállapodás rendezi azokat. A fennmaradó kérdéseket egy Felsőoktatási Kerekasztalnak elnevezett fórum hatáskörébe utalják.

Ennek a fórumnak az Emmi és a HÖOK mellett a Magyar Rektori Konferencia lenne a tagja, illetve „az őket érintő kérdésekben” szót kapna a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Magyar-Európai Gazdasági Tanács is. Ez azt jelenti, hogy a HÖOK legitimálja a miniszter tárgyalási módját, és az marad az egyetlen hallgatói szervezet, amellyel a kormány hajlandó tárgyalni, kimarad az egyeztetésből a Hallgatói Hálózat (HaHa), ahogy az Oktatói Hálózat és a szakszervezetek is.

A Hallgatói Hálózat szerint a részmegállapodás előrelépés az eddigi kormányzati állásponthoz képest, de nem biztosít megfelelő garanciákat az idén felvételizőknek. A diákcsoport szerint a decemberben elfogadott hat követelésük is csak részben valósult meg. „Az átfogó reform a felsőoktatásban az utóbbi időben számos meglepő fordulatot vett, de a szakmailag megalapozott döntések, a kiszámíthatóság és az érintettek - mint a szakszervezetek és a civil hálózatok - bevonása még várat magára” – írják.

A HaHa szerint a jelenleg tervezett rendszer biztosíthatja a nem diszkriminált szakokon a 2011-es keretszámok elérését, azonban a 16 szak hátrányos megkülönböztetése továbbra is fennáll, emellett nem lehet szakmai érveket felhozni, „a részmegállapodás szövege szerint a kormány törekedni fog arra, hogy a jelentkezők 10-20%-a tanulhasson államilag finanszírozott képzésben. Az egy bizonyos intervallum elérésére való törekvés sajnos nem tekinthető kötelezettségvállalásnak”.

A diákcsoport szerint a forráskivonások megállítására és kompenzációjára nincs biztosíték, a hallgatói szerződések eltörlése pedig „nem tűr halasztást”. „Az egyetemi autonómia biztosítása a rektorválasztás korábbi rendszerének visszaállításával részben megvalósult, a kancellárok kinevezésének és működésének pontos meghatározása viszont még várat magára. A szegényebb családból származók egyenlő esélyeinek biztosítása szempontjából nem történt előrelépés” – olvasható a közleményben.

A Hallgatói Hálózat azt elismeri, hogy a HÖOK vállalta a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete, az Oktatói Hálózat, a frissen megalakult Középiskolai Hálózat és a Hallgatói Hálózat véleményének eljuttatását a miniszteri tárgyalóasztalhoz. „A Hallgatói Hálózat január 7-ei fórumán elfogadott ultimátum értelmében - melyhez az Oktatói Hálózat és a Középiskolai Hálózat is csatlakozott - szükséges, hogy azonnali megoldás szülessen a 16 szak és a felsőoktatás finanszírozásának kérdésében, méghozzá számon kérhető garanciákkal. Amennyiben ezek a garanciák nem születnek meg február 8-ig, az országos tiltakozások folytatódni fognak” – zárul a közlemény. 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.