A magyar egyetemi hallgatók 58 százaléka dolgozik tanulmányai mellett, a külföldi hallgatóknál ez az arány 26 százalék - írta a Népszava pénteken, a Budapesti Metropolitan Egyetem kutatása alapján.
Az elsőéves diákok átlagosan 18 órányi munkát végeznek egy héten, a képzés előrehaladtával a munkával töltött idő hosszabbodik. A korábban vizsgált harmadévesek 2014-ben még átlagosan heti 17,6 órát, 2015-ben 20,1 órát, 2016-ra pedig már 24,8 órát dolgoztak - idézi a lap az egyetem legfrissebb Karrierterv című kutatásának eredményeit.
Hozzáteszi: ezt a problémát a kormány is felismerte, és a Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégia megoldást kínál arra, hogy a hallgatók kevesebb egyetemi jelenlétet igénylő, távoktatási (pl. levelező vagy digitális, online elérhető) rendszerben tanulhassanak.
Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.
Ennyit kell fizetni 2017-ben az egyetemi kollégiumi helyekért Budapesten
Még mindig az albérleti árak töredékéért lehet kollégiumi szobát bérelni Budapesten, nem csoda, hogy jelentős a túljelentkezés. Az idei évben is az albérleti árak feléért, de akár harmadáért is lehet kollégiumi szobát bérelni Pesten az egyetemi hallgatóknak. Az államilag támogatott képzésekre bekerülők a kollégiumi jelentkezésekbe is nemsokára belekezdhetnek, azonban az önköltséges formában tanulóknak is megéri a kollégium, ha van lehetőség a bekerülésre.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
