Tévedés, hogy "csak" előadásokra járnak az egyetemisták

A magyar egyetemi hallgatók 58 százaléka dolgozik tanulmányai mellett, a külföldi hallgatóknál ez az arány 26 százalék - írta a Népszava pénteken, a Budapesti Metropolitan Egyetem kutatása alapján.

  • MTI
Fülöp Máté

Az elsőéves diákok átlagosan 18 órányi munkát végeznek egy héten, a képzés előrehaladtával a munkával töltött idő hosszabbodik. A korábban vizsgált harmadévesek 2014-ben még átlagosan heti 17,6 órát, 2015-ben 20,1 órát, 2016-ra pedig már 24,8 órát dolgoztak - idézi a lap az egyetem legfrissebb Karrierterv című kutatásának eredményeit. 

Hozzáteszi: ezt a problémát a kormány is felismerte, és a Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégia megoldást kínál arra, hogy a hallgatók kevesebb egyetemi jelenlétet igénylő, távoktatási (pl. levelező vagy digitális, online elérhető) rendszerben tanulhassanak.

Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.

Ennyit kell fizetni 2017-ben az egyetemi kollégiumi helyekért Budapesten

Még mindig az albérleti árak töredékéért lehet kollégiumi szobát bérelni Budapesten, nem csoda, hogy jelentős a túljelentkezés. Az idei évben is az albérleti árak feléért, de akár harmadáért is lehet kollégiumi szobát bérelni Pesten az egyetemi hallgatóknak. Az államilag támogatott képzésekre bekerülők a kollégiumi jelentkezésekbe is nemsokára belekezdhetnek, azonban az önköltséges formában tanulóknak is megéri a kollégium, ha van lehetőség a bekerülésre.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.