Távozik az ELTE tanítóképző és jogi karának HÖK-elnöksége is

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Tanító- és Óvóképző Kar hallgatói önkormányzatának (HÖK) elnöke pénteken lemondott, és "visszahívta elnökségének tagjait", az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói önkormányzatának elnöksége pedig benyújtotta lemondását az egyetem gólyatáboraiban történt erőszakos bűncselekmények miatt.

  • MTI
Shutterstock

Erről az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzata (EHÖK) tájékoztatta közleményben az MTI-t. A Zaránd Péter EHÖK-elnök által jegyzett közleményben azt írták: a Tanító- és Óvóképző Karának hallgatói önkormányzata "a rendezvényszervezésben alkalmazott azonnali intézkedés mellett az érdekképviselet hitelességének helyreállítása és morális megítélése érdekében" levonta a személyi konzekvenciákat, ennek értelmében a kari HÖK elnöke pénteken lemondott, "visszahívta elnökségének tagjait", és tisztújítást kezdeményezett.

Az Állam- és Jogtudományi Kar vezetése a 2013-as "megrázó" esetről pénteken vizsgálatot folytatott le. A kari HÖK jelenlegi elnöksége a vizsgálat eredményétől függetlenül - mint írták, "a bizalom helyreállításának érdekében" benyújtotta lemondását. Személyes érintettségüket - ígéretük szerint - egy külön közleményben fogják tisztázni. Az Index szerdán számolt be egy fővárosi jogi kar gólyatáborában 2013-ban elkövetett, és eddig jogi következmények nélkül maradt nemi erőszakról.

Az ELTE EHÖK közleményében azt írták: megkövetnek minden, az elmúlt évek gólyatáboraiban "sérelmet elszenvedő" ELTE-hallgatót, együttérzésüket fejezik ki velük és szeretteikkel.

Hozzátették: nyíltan elhatárolódnak minden olyan hallgatótól, különösen volt vagy jelenlegi hallgatói önkormányzati képviselőtől, illetve tisztségviselőtől, aki egy "ehhez fogható aberrált cselekvésben" részt vett, azt elhallgatta, eltussolásában közreműködött.

Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke az MTI birtokába került, Zaránd Péterhez intézett, ugyancsak pénteki levelében azonnali hatállyal lemondásra szólított fel minden olyan ELTE kari hallgatói tisztségviselőt, aki a gólyatáborokban történt erőszakos bűncselekmények idején hivatalban volt, a szervezéshez bármilyen köze lehetett.

Az ELTE jogi karának dékánja a nap folyamán azt közölte az MTI-vel, hogy feljelentést tett a tavalyi kari gólyatáborban történtekkel kapcsolatban szexuális erőszak és kábítószer-birtoklás bűntettének gyanúja miatt. Király Miklós a jövőben nem járul hozzá gólyatábor szervezéséhez, és fegyelmi eljárást kezdeményezett a hallgatói önkormányzat érintett vezetői ellen.

Az ELTE rektora szeptember közepén kari szinten már fegyelmi eljárásokat indított az intézmény két idei gólyatáborában történtek miatt, több esetben a legsúlyosabb büntetés, azaz a hallgatói jogviszony megszűnése sem kizárt. Ezek az eljárások még tartanak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.