Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Tanító- és Óvóképző Kar hallgatói önkormányzatának (HÖK) elnöke pénteken lemondott, és "visszahívta elnökségének tagjait", az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói önkormányzatának elnöksége pedig benyújtotta lemondását az egyetem gólyatáboraiban történt erőszakos bűncselekmények miatt.
Erről az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzata (EHÖK) tájékoztatta közleményben az MTI-t. A Zaránd Péter EHÖK-elnök által jegyzett közleményben azt írták: a Tanító- és Óvóképző Karának hallgatói önkormányzata "a rendezvényszervezésben alkalmazott azonnali intézkedés mellett az érdekképviselet hitelességének helyreállítása és morális megítélése érdekében" levonta a személyi konzekvenciákat, ennek értelmében a kari HÖK elnöke pénteken lemondott, "visszahívta elnökségének tagjait", és tisztújítást kezdeményezett.
Az Állam- és Jogtudományi Kar vezetése a 2013-as "megrázó" esetről pénteken vizsgálatot folytatott le. A kari HÖK jelenlegi elnöksége a vizsgálat eredményétől függetlenül - mint írták, "a bizalom helyreállításának érdekében" benyújtotta lemondását. Személyes érintettségüket - ígéretük szerint - egy külön közleményben fogják tisztázni. Az Index szerdán számolt be egy fővárosi jogi kar gólyatáborában 2013-ban elkövetett, és eddig jogi következmények nélkül maradt nemi erőszakról.
Az ELTE EHÖK közleményében azt írták: megkövetnek minden, az elmúlt évek gólyatáboraiban "sérelmet elszenvedő" ELTE-hallgatót, együttérzésüket fejezik ki velük és szeretteikkel.
Hozzátették: nyíltan elhatárolódnak minden olyan hallgatótól, különösen volt vagy jelenlegi hallgatói önkormányzati képviselőtől, illetve tisztségviselőtől, aki egy "ehhez fogható aberrált cselekvésben" részt vett, azt elhallgatta, eltussolásában közreműködött.
Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke az MTI birtokába került, Zaránd Péterhez intézett, ugyancsak pénteki levelében azonnali hatállyal lemondásra szólított fel minden olyan ELTE kari hallgatói tisztségviselőt, aki a gólyatáborokban történt erőszakos bűncselekmények idején hivatalban volt, a szervezéshez bármilyen köze lehetett.
Az ELTE jogi karának dékánja a nap folyamán azt közölte az MTI-vel, hogy feljelentést tett a tavalyi kari gólyatáborban történtekkel kapcsolatban szexuális erőszak és kábítószer-birtoklás bűntettének gyanúja miatt. Király Miklós a jövőben nem járul hozzá gólyatábor szervezéséhez, és fegyelmi eljárást kezdeményezett a hallgatói önkormányzat érintett vezetői ellen.
Az ELTE rektora szeptember közepén kari szinten már fegyelmi eljárásokat indított az intézmény két idei gólyatáborában történtek miatt, több esetben a legsúlyosabb büntetés, azaz a hallgatói jogviszony megszűnése sem kizárt. Ezek az eljárások még tartanak.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
