Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Tanító- és Óvóképző Kar hallgatói önkormányzatának (HÖK) elnöke pénteken lemondott, és "visszahívta elnökségének tagjait", az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói önkormányzatának elnöksége pedig benyújtotta lemondását az egyetem gólyatáboraiban történt erőszakos bűncselekmények miatt.
Erről az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzata (EHÖK) tájékoztatta közleményben az MTI-t. A Zaránd Péter EHÖK-elnök által jegyzett közleményben azt írták: a Tanító- és Óvóképző Karának hallgatói önkormányzata "a rendezvényszervezésben alkalmazott azonnali intézkedés mellett az érdekképviselet hitelességének helyreállítása és morális megítélése érdekében" levonta a személyi konzekvenciákat, ennek értelmében a kari HÖK elnöke pénteken lemondott, "visszahívta elnökségének tagjait", és tisztújítást kezdeményezett.
Az Állam- és Jogtudományi Kar vezetése a 2013-as "megrázó" esetről pénteken vizsgálatot folytatott le. A kari HÖK jelenlegi elnöksége a vizsgálat eredményétől függetlenül - mint írták, "a bizalom helyreállításának érdekében" benyújtotta lemondását. Személyes érintettségüket - ígéretük szerint - egy külön közleményben fogják tisztázni. Az Index szerdán számolt be egy fővárosi jogi kar gólyatáborában 2013-ban elkövetett, és eddig jogi következmények nélkül maradt nemi erőszakról.
Az ELTE EHÖK közleményében azt írták: megkövetnek minden, az elmúlt évek gólyatáboraiban "sérelmet elszenvedő" ELTE-hallgatót, együttérzésüket fejezik ki velük és szeretteikkel.
Hozzátették: nyíltan elhatárolódnak minden olyan hallgatótól, különösen volt vagy jelenlegi hallgatói önkormányzati képviselőtől, illetve tisztségviselőtől, aki egy "ehhez fogható aberrált cselekvésben" részt vett, azt elhallgatta, eltussolásában közreműködött.
Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke az MTI birtokába került, Zaránd Péterhez intézett, ugyancsak pénteki levelében azonnali hatállyal lemondásra szólított fel minden olyan ELTE kari hallgatói tisztségviselőt, aki a gólyatáborokban történt erőszakos bűncselekmények idején hivatalban volt, a szervezéshez bármilyen köze lehetett.
Az ELTE jogi karának dékánja a nap folyamán azt közölte az MTI-vel, hogy feljelentést tett a tavalyi kari gólyatáborban történtekkel kapcsolatban szexuális erőszak és kábítószer-birtoklás bűntettének gyanúja miatt. Király Miklós a jövőben nem járul hozzá gólyatábor szervezéséhez, és fegyelmi eljárást kezdeményezett a hallgatói önkormányzat érintett vezetői ellen.
Az ELTE rektora szeptember közepén kari szinten már fegyelmi eljárásokat indított az intézmény két idei gólyatáborában történtek miatt, több esetben a legsúlyosabb büntetés, azaz a hallgatói jogviszony megszűnése sem kizárt. Ezek az eljárások még tartanak.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
