Abbahagyjátok az egyetemet? Így nem kell százezreket visszafizetni

Az első félév még "ingyen jár" az alapképzésben, a másodiktól azonban már figyelni kell arra államilag finanszírozott szakokon, hogy mennyi idő alatt végzitek azt el. De milyen esetekben kell visszafizetni az állami ösztöndíjat, és pontosan mennyit? Hogyan kérhető mentesség az akár milliós összeg megfizetési alól?

  • Eduline
MTI / Bruzák Noémi

Amikor államilag finanszírozott szakra vesznek fel, a következőket kell vállalni:

- megszerezni az oklevelet az adott szakon legfeljebb az adott szak képzési és kimeneteli követelményeiben meghatározott képzési idő másfélszereséig,

- az oklevél határidőn belüli megszerzése esetén az oklevél megszerzésétől számított 20 éven belül az állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamú hazai munkaviszonyt fenntartani.

Amennyiben nem szerzitek meg az oklevelet időben, vagy félbahagyjátok a tanulmányaitokat, az akítv, államilag támogatott félévekre megállapított állami ösztöndíj 50 százalékát kell visszafizetni.

Amennyiben a második pont nem teljesül, az inflációval növelt, teljes támogatási összeget kell visszafizetni.

A felsőoktatás aktuális híreit keressétek itt!

Nézzük most részletesen az első esetet!

A határidős kitételnél fontos megemlíteni, hogy csak az aktív féléveket "számolja fel" az állam, és csak ezek számítanak bele a képzési időbe. Szakváltásnál arra kell figyelni, hogy az képzési területen belül történik-e. Ha igen, úgy a szakváltás ellenére a jogviszony folyamatos, de ha másik képzési területen kerestek további lehetőségeket, a feltételek szempontjából a képzés újraindul. Fontos, hogy szakváltásnál egy éven belül kell ismét megkezdeni a tanulmányokat.

Ha félbehagytátok, vagy időben nem teljesítettétek a képzést, kaptok egy értesítést, aminek kézhezvételétől számított 30 napon belül kell eleget tenni a visszafizetésnek, esetleg mentességet kérni. Teljesen mentestül például a visszafizetési kötelezettség alól az, akinek munkáltatója átvállalja azt, de ezt hivatalosan is kérvényezni kell. Felfüggesztés vagy mentesítés járhat még külföldi tanulmányok esetén, illetve akkor, ha a nyelvviszga hiányában nincs meg a diploma, és ezt felnőttképzésben próbáljátok pótolni.

A hallgató kérelmére az OH ötmillió forint alatti összegű állami ösztöndíj visszatérítési kötelezettsége esetén legfeljebb tíz évre szóló, ötmillió forint feletti összegű állami ösztöndíj visszatérítési kötelezettsége esetén legfeljebb tizenöt évre szóló részletfizetést engedélyez. A kérelem esetében 3000 forintos illetékkel kell számolnotok.

A visszafizetés alól mentesítést akkor is lehet kérni, ha az állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező idejű hazai munkaviszony fenntartását vállaljátok, vagy ha születik legalább három gyereketek. Mentesség kérhető továbbá baleset, megváltozott munkaképesség és tartós betegség miatt is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.