A Professzorok Batthyány Köre egyetért a felsőoktatás profiltisztításával, a szerveződés szerint fontos, hogy a közösségi forrásokat optimálisan lehessen felhasználni, ugyanakkor irreálisnak tartják, hogy 2030-ra a felsőoktatás képes legyen külső források bevonásával finanszírozni önmagát.
A szervezet közleményében kiemelte: jónak tartják, hogy a felsőoktatási koncepció szorosabbá teszi a felsőoktatási intézmények és gazdasági szereplők közötti kapcsolatot, törekszik a szellemi és anyagi források jobb felhasználására, csökkenti a bürokráciát, összehangolja a pályázati rendszer elemeit és bevonja a gazdasági szereplőket a kutatás és az oktatás támogatásába.
Irreálisnak tekintik viszont azt a célkitűzést, hogy 2030-ra a felsőoktatás képes legyen külső források bevonásával finanszírozni önmagát. Alapkutatásokat nem lehet megrendelésekkel irányítani, a finanszírozónak csak egyetlen kikötése lehet: a rendelkezésre bocsátott eszközök segítségével magas színvonalú kutatási eredményeket kell elérni - mutattak rá.
Kitértek arra is, ahhoz, hogy a felsőoktatásból kikerülő hallgatók ne csak értékes munkavállalók, hanem a társadalom művelt, széles látókörű, környezettudatos és a kihívásokat intelligens módon kezelő tagjai legyenek, elengedhetetlen a humán- és a társadalomtudományok megfelelő támogatása a tudományegyetemeken. Hiánya a koncepciónak, hogy ezekről csak közvetve tesz említést.
Elhibázottnak tartják a felsőoktatás piaci alapon működő rendszerként való kezelését a felsőoktatás minden szintjén. Külső szakemberek bevonása az irányításba korlátlanul emelhető fizetéssel nem feltétlenül szolgálja a minőséget - vélték, hozzátéve: a vezetés akkor lesz hatékonyabb, ha a hierarchia jelentősége mérséklődik és erősödik az intézményi demokrácia.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
