Sokba fog kerülni az államnak az új diákhitel

Évi 9 százalékban állapította meg a kötött felhasználású Diákhitel2 kamatát a Diákhitel Központ Zrt.

  • MTI
Stiller Ákos

Évi 9 százalékban állapította meg a kötött felhasználású Diákhitel2 kamatát a Diákhitel Központ Zrt. a október 15-től év végéig tartó időszakra - közölte a Diákhitel Központ hétfőn, kiemelve: a Diákhitel2-t igénybe vevő ügyfelek számára felszámított kamatláb 2 százalék, az ezen felüli kamatrészt a magyar állam kamattámogatás formájában a hitelfelvevő helyett megfizeti. A Diákhitel2-ről itt találjátok a legfontosabb információkat.

Mint írták, a 2012/2013-as tanév őszi félévétől igényelhető Diákhitel2 2012. október 15-étől december 31-ig tartó időszakra vonatkozó kamatlábát a forrásköltség (5,83 százalék), a kockázati prémium (1,57 százalék), valamint a működési prémium (1,60 százalék) kamatelemek alkotják.

A Diákhitel1 kamatához viszonyított magasabb kamatmérték az új termék bevezetésével összefüggően felmerülő működési ráfordításokból adódik - fejtették ki.

Kitértek arra is, hogy a Diákhitel Központ a hitelnyújtáshoz szükséges forrásait változatlanul a pénz- és tőkepiacról vonja be, állami kezességvállalás mellett, amely kedvező forrásköltséget eredményez a hallgatói hitelrendszer számára.

A finanszírozáshoz szükséges külső forrásokat rövid lejáratú készenléti hitelek és hosszú lejáratú kölcsönök formájában kereskedelmi bankoktól, magyar és nemzetközi speciális finanszírozó intézményektől, illetve nyilvános kötvénykibocsátásokon keresztül a tőkepiacról szerzi.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.