Sokba fog kerülni az államnak az új diákhitel

Évi 9 százalékban állapította meg a kötött felhasználású Diákhitel2 kamatát a Diákhitel Központ Zrt.

  • MTI
Stiller Ákos

Évi 9 százalékban állapította meg a kötött felhasználású Diákhitel2 kamatát a Diákhitel Központ Zrt. a október 15-től év végéig tartó időszakra - közölte a Diákhitel Központ hétfőn, kiemelve: a Diákhitel2-t igénybe vevő ügyfelek számára felszámított kamatláb 2 százalék, az ezen felüli kamatrészt a magyar állam kamattámogatás formájában a hitelfelvevő helyett megfizeti. A Diákhitel2-ről itt találjátok a legfontosabb információkat.

Mint írták, a 2012/2013-as tanév őszi félévétől igényelhető Diákhitel2 2012. október 15-étől december 31-ig tartó időszakra vonatkozó kamatlábát a forrásköltség (5,83 százalék), a kockázati prémium (1,57 százalék), valamint a működési prémium (1,60 százalék) kamatelemek alkotják.

A Diákhitel1 kamatához viszonyított magasabb kamatmérték az új termék bevezetésével összefüggően felmerülő működési ráfordításokból adódik - fejtették ki.

Kitértek arra is, hogy a Diákhitel Központ a hitelnyújtáshoz szükséges forrásait változatlanul a pénz- és tőkepiacról vonja be, állami kezességvállalás mellett, amely kedvező forrásköltséget eredményez a hallgatói hitelrendszer számára.

A finanszírozáshoz szükséges külső forrásokat rövid lejáratú készenléti hitelek és hosszú lejáratú kölcsönök formájában kereskedelmi bankoktól, magyar és nemzetközi speciális finanszírozó intézményektől, illetve nyilvános kötvénykibocsátásokon keresztül a tőkepiacról szerzi.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.