Schmitt-ügy: az 1992-es doktori szabályzatot is megsértették

A Testnevelési Főiskola 1985-ben elfogadott doktori szabályzatának összeférhetetlenségre vonatkozó paragrafusát is...

  • Eduline
mti/Kovács Attila

A Testnevelési Főiskola 1985-ben elfogadott doktori szabályzatának összeférhetetlenségre vonatkozó paragrafusát is megsértették Schmitt Pál disszertációjának értékelésekor – írja a Népszabadság.

A szabályzat alapján nem vehet részt a doktori disszertáció bírálatában olyan személy, akitől a jelölt munkájának tárgyilagos értékelése nem várható. Márpedig a dolgozat mindkét opponense tagja volt a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának, egy olyan szervezetnek, amelyet a Magyar Olimpiai Bizottság hozott lére, és 1990-ig Schmitt Pál vezetett.

A doktori szabályzat egy másik pontja egyébként azt is kimondja, hogy csak olyan disszertáció sikeres megvédésével érdemelhető ki a doktori cím, amely önálló kutatáson alapul, és jelentős új tudományos eredményt tartalmaz. Amennyiben tehát Schmitt Pál dolgozata jelentős részben a bolgár szerző szakmunkájának újrahasznosítása volt, akkor a szabályzat legalapvetőbb tartalmi kritériumának sem felelt meg. A plágiumgyanúról szóló összes cikkünket itt találjátok.

A köztársasági elnök az mr1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta, az akkori szabályozás megengedte, hogy a kisdoktori dolgozathoz felhasznált szakirodalmat ne oldalanként, hanem a dolgozat végén tüntessék fel, így nem áll meg az ügyben a plágiumvád. 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.