Schmitt-ügy: az 1992-es doktori szabályzatot is megsértették

A Testnevelési Főiskola 1985-ben elfogadott doktori szabályzatának összeférhetetlenségre vonatkozó paragrafusát is...

  • Eduline
mti/Kovács Attila

A Testnevelési Főiskola 1985-ben elfogadott doktori szabályzatának összeférhetetlenségre vonatkozó paragrafusát is megsértették Schmitt Pál disszertációjának értékelésekor – írja a Népszabadság.

A szabályzat alapján nem vehet részt a doktori disszertáció bírálatában olyan személy, akitől a jelölt munkájának tárgyilagos értékelése nem várható. Márpedig a dolgozat mindkét opponense tagja volt a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának, egy olyan szervezetnek, amelyet a Magyar Olimpiai Bizottság hozott lére, és 1990-ig Schmitt Pál vezetett.

A doktori szabályzat egy másik pontja egyébként azt is kimondja, hogy csak olyan disszertáció sikeres megvédésével érdemelhető ki a doktori cím, amely önálló kutatáson alapul, és jelentős új tudományos eredményt tartalmaz. Amennyiben tehát Schmitt Pál dolgozata jelentős részben a bolgár szerző szakmunkájának újrahasznosítása volt, akkor a szabályzat legalapvetőbb tartalmi kritériumának sem felelt meg. A plágiumgyanúról szóló összes cikkünket itt találjátok.

A köztársasági elnök az mr1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta, az akkori szabályozás megengedte, hogy a kisdoktori dolgozathoz felhasznált szakirodalmat ne oldalanként, hanem a dolgozat végén tüntessék fel, így nem áll meg az ügyben a plágiumvád. 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.