Különleges képzést indít a Szegedi Tudományegyetem

Az országban először indult egyetemi képzés a szájüregi betegségek megelőzésében részt vevő dentálhigiénikusoknak - közölte kedden Nagy Katalin, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Fogorvostudományi Karának dékánja.

  • MTI
Túry

A magyar lakosság szájüregi egészsége, fogazatának és a szájnyálkahártyájának állapota rendkívül rossz, Európában Magyarországon a legmagasabb szájüregi daganatok előfordulása és e betegségek következtében előforduló halálozás - mondta az egyetemi tanár a négyéves képzésről tartott sajtótájékoztatón. Európában és a tengerentúlon már régóta folyik a "fogászati, szájüregi védőnők" egyetemi képzése - közölte a professzor.

Az első évben 23 államilag finanszírozott és költségtérítéses képzésen részt vevő hallgatóval elindított oktatás célja, hogy a fogorvosok mellett vagy azok helyett legyen olyan szakember, aki a megelőzésre koncentrál - tudatta Nagy Katalin.

Barnai Mária, az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar dékánja elmondta: a diákok a védőnő hallgatókkal együtt sajátítják el a szakmai törzsanyagot, a pedagógiai ismereteket, tanulnak pszichológiát, a speciális anyagot pedig a Fogorvostudományi Karon kapják meg.

A képzésen hosszú távon számítanak a szomszédos országokból érkező hallgatókra, az egyetem ezen a szakon is készen áll az angol nyelvű képzés elindítására - mondta a dékán. Vályi Péter projektvezető, egyetemi adjunktus közölte, hogy a képzésben kiemelt hangsúlyt kap a diagnosztikus és szűrési módszerek elsajátítása. Északkelet- és Délkelet-Magyarországon sok üres fogorvosi praxis van, a végzett dentálhigiénikusok ezekben a régiókban legalább a szűrési feladatokat el tudják majd végezni.

A hallgatók az egyetemen elsajátítják a speciális kezelési igényű páciensek, krónikus ápolási intézményekben vagy intenzív osztályokon fekvő betegek ellátáshoz szükséges ismereteket is - tette hozzá.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.