Az országban először indult egyetemi képzés a szájüregi betegségek megelőzésében részt vevő dentálhigiénikusoknak - közölte kedden Nagy Katalin, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Fogorvostudományi Karának dékánja.
A magyar lakosság szájüregi egészsége, fogazatának és a szájnyálkahártyájának állapota rendkívül rossz, Európában Magyarországon a legmagasabb szájüregi daganatok előfordulása és e betegségek következtében előforduló halálozás - mondta az egyetemi tanár a négyéves képzésről tartott sajtótájékoztatón. Európában és a tengerentúlon már régóta folyik a "fogászati, szájüregi védőnők" egyetemi képzése - közölte a professzor.
Az első évben 23 államilag finanszírozott és költségtérítéses képzésen részt vevő hallgatóval elindított oktatás célja, hogy a fogorvosok mellett vagy azok helyett legyen olyan szakember, aki a megelőzésre koncentrál - tudatta Nagy Katalin.
Barnai Mária, az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar dékánja elmondta: a diákok a védőnő hallgatókkal együtt sajátítják el a szakmai törzsanyagot, a pedagógiai ismereteket, tanulnak pszichológiát, a speciális anyagot pedig a Fogorvostudományi Karon kapják meg.
A képzésen hosszú távon számítanak a szomszédos országokból érkező hallgatókra, az egyetem ezen a szakon is készen áll az angol nyelvű képzés elindítására - mondta a dékán. Vályi Péter projektvezető, egyetemi adjunktus közölte, hogy a képzésben kiemelt hangsúlyt kap a diagnosztikus és szűrési módszerek elsajátítása. Északkelet- és Délkelet-Magyarországon sok üres fogorvosi praxis van, a végzett dentálhigiénikusok ezekben a régiókban legalább a szűrési feladatokat el tudják majd végezni.
A hallgatók az egyetemen elsajátítják a speciális kezelési igényű páciensek, krónikus ápolási intézményekben vagy intenzív osztályokon fekvő betegek ellátáshoz szükséges ismereteket is - tette hozzá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
