Az országban először indult egyetemi képzés a szájüregi betegségek megelőzésében részt vevő dentálhigiénikusoknak - közölte kedden Nagy Katalin, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Fogorvostudományi Karának dékánja.
A magyar lakosság szájüregi egészsége, fogazatának és a szájnyálkahártyájának állapota rendkívül rossz, Európában Magyarországon a legmagasabb szájüregi daganatok előfordulása és e betegségek következtében előforduló halálozás - mondta az egyetemi tanár a négyéves képzésről tartott sajtótájékoztatón. Európában és a tengerentúlon már régóta folyik a "fogászati, szájüregi védőnők" egyetemi képzése - közölte a professzor.
Az első évben 23 államilag finanszírozott és költségtérítéses képzésen részt vevő hallgatóval elindított oktatás célja, hogy a fogorvosok mellett vagy azok helyett legyen olyan szakember, aki a megelőzésre koncentrál - tudatta Nagy Katalin.
Barnai Mária, az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar dékánja elmondta: a diákok a védőnő hallgatókkal együtt sajátítják el a szakmai törzsanyagot, a pedagógiai ismereteket, tanulnak pszichológiát, a speciális anyagot pedig a Fogorvostudományi Karon kapják meg.
A képzésen hosszú távon számítanak a szomszédos országokból érkező hallgatókra, az egyetem ezen a szakon is készen áll az angol nyelvű képzés elindítására - mondta a dékán. Vályi Péter projektvezető, egyetemi adjunktus közölte, hogy a képzésben kiemelt hangsúlyt kap a diagnosztikus és szűrési módszerek elsajátítása. Északkelet- és Délkelet-Magyarországon sok üres fogorvosi praxis van, a végzett dentálhigiénikusok ezekben a régiókban legalább a szűrési feladatokat el tudják majd végezni.
A hallgatók az egyetemen elsajátítják a speciális kezelési igényű páciensek, krónikus ápolási intézményekben vagy intenzív osztályokon fekvő betegek ellátáshoz szükséges ismereteket is - tette hozzá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
