Zseniális ZH-kérdések a BME-n: az államtitkár szerint a hallgatókat sértik a kérdések

Rétvári Bence parlamenti államtitkár szerint sérheti a hallgatók értékrendjét, ha az aktuálpolitika megjelenik az egyetemeken és a főiskolákon. Korábban a kitiltási botrány és az áfacsalások több BME-s ZH-ban is felbukkantak.

  • Eduline
Az egyik válasz a NAV ügyészi felszólítására
bmeme.hu

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának "sem lehetősége, sem szándéka nincs arra, hogy hatást gyakoroljon a képzések konkrét tartalmára és a felsőoktatási oktatók tanítási módszereire" - válaszolta Rétvári Bence parlamenti államtitkár Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter nevében egy írásbeli kérdésre. Hozzátette: ha egy eset nem egyeztethető össze az intézmény értékrendjével, nekik kell megtenniük a szükséges lépéseket.

Rétvári szerint a humor és a való életből merített gyakorlati példák hasznosak, viszont a tudomány valódi feladatával ellentétes "a közvélemény aktuális, politikai vagy bizonyítást nem nyert kérdéseinek beemelése a felsőoktatás világába, mivel ez sértheti a hallgatók világnézeti, politikai és erkölcsi értékrendjét, meggyőződését, valamint méltóságát", és méltatlanok az intézmények jó hírnevéhez. Az államtitkár hozzátette: az emberi méltóság tisztelete a kormánytisztviselőknek is jár.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a NAV-botrány először a gépészmérnöki tanszék áramlástan ZH-ján került elő: a hallgatóknak a GPS-koordináták és a légnyomás segítségével azt kellett kiszámolniuk, melyik hegység közelében dobta ki a NAV két vezetője, "V.I. elnökasszony és Cs.D.-né főosztályvezető" a repülőből a botrány iratait. Ezután a Számítástudományi és Információelméleti Tanszék ZH-ján kellett áfacsalásokat felgöngyölíteni egy fecnin kapott értesülés alapján.

Az egyetem rektora december elején ügyvédi felszólítást kapott a NAV-tól, és Palkovics László felsőoktatási államtitkár is megkereste. A rektor ezután körlevélben kérte a dékánokat és tanszékvezetőket, hogy ne sértsék meg a személyiségi jogokat és a közintézmények jó hírnevét, amelyre a hivatal szerint a ZH-kérdések alkalmasak. Válaszként újabb izgalmas feladatok láttak napvilágot: itt, illetve itt találjátok őket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.