Rétvári Bence parlamenti államtitkár szerint sérheti a hallgatók értékrendjét, ha az aktuálpolitika megjelenik az egyetemeken és a főiskolákon. Korábban a kitiltási botrány és az áfacsalások több BME-s ZH-ban is felbukkantak.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának "sem lehetősége, sem szándéka nincs arra, hogy hatást gyakoroljon a képzések konkrét tartalmára és a felsőoktatási oktatók tanítási módszereire" - válaszolta Rétvári Bence parlamenti államtitkár Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter nevében egy írásbeli kérdésre. Hozzátette: ha egy eset nem egyeztethető össze az intézmény értékrendjével, nekik kell megtenniük a szükséges lépéseket.
Rétvári szerint a humor és a való életből merített gyakorlati példák hasznosak, viszont a tudomány valódi feladatával ellentétes "a közvélemény aktuális, politikai vagy bizonyítást nem nyert kérdéseinek beemelése a felsőoktatás világába, mivel ez sértheti a hallgatók világnézeti, politikai és erkölcsi értékrendjét, meggyőződését, valamint méltóságát", és méltatlanok az intézmények jó hírnevéhez. Az államtitkár hozzátette: az emberi méltóság tisztelete a kormánytisztviselőknek is jár.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a NAV-botrány először a gépészmérnöki tanszék áramlástan ZH-ján került elő: a hallgatóknak a GPS-koordináták és a légnyomás segítségével azt kellett kiszámolniuk, melyik hegység közelében dobta ki a NAV két vezetője, "V.I. elnökasszony és Cs.D.-né főosztályvezető" a repülőből a botrány iratait. Ezután a Számítástudományi és Információelméleti Tanszék ZH-ján kellett áfacsalásokat felgöngyölíteni egy fecnin kapott értesülés alapján.
Az egyetem rektora december elején ügyvédi felszólítást kapott a NAV-tól, és Palkovics László felsőoktatási államtitkár is megkereste. A rektor ezután körlevélben kérte a dékánokat és tanszékvezetőket, hogy ne sértsék meg a személyiségi jogokat és a közintézmények jó hírnevét, amelyre a hivatal szerint a ZH-kérdések alkalmasak. Válaszként újabb izgalmas feladatok láttak napvilágot: itt, illetve itt találjátok őket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
