Ilyen lesz az új diákhitel: a legfontosabb tudnivalók az igénylésről és törlesztésről

Kik vehetik fel az új diákhitelt?

  • Eduline
Stiller Ákos

Kik vehetik fel az új diákhitelt?

Azok, akik részben vagy egészben maguk állják a költségtérítésüket, vagyis részösztöndíjasként vagy önköltséges hallgatóként tanulnak.

Az állami ösztöndíjasok létszámáról készített táblázatot - intézményekre és képzési területekre lebontva - itt nézhetitek meg.

Mekkora összeget lehet igényelni?

A Diákhitel 2 teljes egészében fedezi a tanulmányaitok költségét. Nincs felső határa, mindig az adott képzés önköltségétől függ, amelyet az egyetemek, főiskolák határoztak meg.

Kik vehetik fel a "régi diákhitelt"?

A Diákhitel 1-et minden hallgató felveheti, függetlenül attól, hogy fizet-e a képzésért. Fontos változás viszont, hogy szeptembertől évi 500 ezer forintot is lehet igényelni - az eddigi felső határ 400 ezer forint volt.

Kinek a számlájára érkezik a diákhitel?

A Diákhitel 1 szabad felhasználású hitel, vagyis bármire költhetitek, ezért a bankszámlátokra érkezik. A Diákhitel 2-ből azonban kizárólag a tanulmányaitokat lehet finanszírozni, ezért az összeget közvetlenül az egyetem vagy főiskola kapja meg.

Mikor kell elkezdeni a Diákhitel 2 törlesztését?

A Diákhitel 2 visszafizetését legkésőbb 35 éves korban kell elkezdeni (a Diákhitel 1-nél ez a határ 40 év), és akár az aktív éveitek végéig folyamatosan törleszthettek. Míg a Diákhitel 1 esetében a jövedelem maximum hat százaléka lehet a törlesztőrészlet, a Diákhitel 2-nél ez legfeljebb négy százalék lesz. A kamata kétszázalékos, a fennmaradó részt kamattámogatás formájában az államnak kell fizetnie (a Diákhitel 1 kamata jelenleg 8 százalék).

A Diákhitel 1-et és 2-t egyszerre is fel lehet venni?

Igen, a szabad felhasználású diákhitelt akkor is felvehetitek, ha Diákhitel 2-t is igényeltek.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.