Két gimnázium is 47 helyet javított – érdekességek a HVG 2027-es középiskolai rangsorából
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
A felsőoktatási intézmények múlt évi normatív támogatásainak elszámolásából hiányzó források, valamint az állam által...

A felsőoktatási intézmények múlt évi normatív támogatásainak elszámolásából hiányzó források, valamint az állam által ígért 58 milliárd forint támogatás átutalását sürgeti a Magyar Rektori Konferencia (MRK).
Az MRK csütörtöki közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt öt évben a magyar állami felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása reálértéken kevesebb mint felére csökkent. Így a nominálértéken több mint 80 milliárd forintos csökkenésből az idei évre érvényesített 32 milliárdos elvonást már nem tudják kigazdálkodni az állami egyetemek, főiskolák.
Utaltak arra is, hogy az egyetemek és a főiskolák vezetői jelezték, az intézmények felélték tartalékaikat, további hatékonyságjavítási intézkedésekre az oktatás színvonalának jelentős csökkenése nélkül nincsen lehetőség. Júliusra elfogyhat az egyetemek, főiskolák pénze: erről itt olvashattok.
Különböző jogcímeken, így a PPP-konstrukciók kiváltása, a korábbi európai uniós pályázati önrészek biztosítása, intézményi adósságátvállalás, majd a felsőoktatási struktúraváltási alap létrehozásával, továbbá a kiválósági támogatások odaítélése nyomán összesen 58 milliárd forint támogatás érkezne a felsőoktatási intézményekbe. Eddig azonban csak a támogatás elenyésző része érkezett az egyetemekre, főiskolákra, és egyelőre az alapok feltöltése sem történt meg, pedig ez az összeg biztosítaná az intézmények működőképességét - írták.
A Magyar Rektori Konferencia szerint sokkal súlyosabb helyzetet idéz elő az, hogy az elmúlt évi intézményi normatív támogatások elszámolása, továbbá az abból adódó állami források átutalása sem történt meg, és ezen a jogcímen is többmilliárdos támogatás kifizetése van függőben. Ezért azt várják, hogy a jogszabályi rendelkezések alapján járó tavalyi támogatások kifizetésével, valamint a fenntartó által ígért 58 milliárd forint támogatás folyósításával a kormányzat biztosítsa a magyar felsőoktatás további működőképességét.
Ahogy arról az eduline beszámolt: a korábbinál jóval kevesebb tanulmányi ösztöndíjat kapnak márciusban a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói, az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyanis az előzetesen tervezetthez képest 40 százalékkal kevesebb hallgatói normatívát ítélt meg a felsőoktatási intézménynek. Hasonló a helyzet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ahol a rászoruló hallgatóknak adható támogatásokra nem maradt keret. A minisztérium közleménye szerint a 2012-es előirányzatok elszámolása után a valós számok alapján minden egyetem megkapja a támogatását.
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Átrendeződött az élmezőny tavalyhoz képest.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.