Még a tavalyi normatívát sem kapták meg az egyetemek, főiskolák

A felsőoktatási intézmények múlt évi normatív támogatásainak elszámolásából hiányzó források, valamint az állam által...

  • eduline/mti
MTI Fotó: Máthé Zoltán

A felsőoktatási intézmények múlt évi normatív támogatásainak elszámolásából hiányzó források, valamint az állam által ígért 58 milliárd forint támogatás átutalását sürgeti a Magyar Rektori Konferencia (MRK).

Az MRK csütörtöki közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt öt évben a magyar állami felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása reálértéken kevesebb mint felére csökkent. Így a nominálértéken több mint 80 milliárd forintos csökkenésből az idei évre érvényesített 32 milliárdos elvonást már nem tudják kigazdálkodni az állami egyetemek, főiskolák.

Utaltak arra is, hogy az egyetemek és a főiskolák vezetői jelezték, az intézmények felélték tartalékaikat, további hatékonyságjavítási intézkedésekre az oktatás színvonalának jelentős csökkenése nélkül nincsen lehetőség. Júliusra elfogyhat az egyetemek, főiskolák pénze: erről itt olvashattok.

Különböző jogcímeken, így a PPP-konstrukciók kiváltása, a korábbi európai uniós pályázati önrészek biztosítása, intézményi adósságátvállalás, majd a felsőoktatási struktúraváltási alap létrehozásával, továbbá a kiválósági támogatások odaítélése nyomán összesen 58 milliárd forint támogatás érkezne a felsőoktatási intézményekbe. Eddig azonban csak a támogatás elenyésző része érkezett az egyetemekre, főiskolákra, és egyelőre az alapok feltöltése sem történt meg, pedig ez az összeg biztosítaná az intézmények működőképességét - írták.

A Magyar Rektori Konferencia szerint sokkal súlyosabb helyzetet idéz elő az, hogy az elmúlt évi intézményi normatív támogatások elszámolása, továbbá az abból adódó állami források átutalása sem történt meg, és ezen a jogcímen is többmilliárdos támogatás kifizetése van függőben. Ezért azt várják, hogy a jogszabályi rendelkezések alapján járó tavalyi támogatások kifizetésével, valamint a fenntartó által ígért 58 milliárd forint támogatás folyósításával a kormányzat biztosítsa a magyar felsőoktatás további működőképességét.

Ahogy arról az eduline beszámolt: a korábbinál jóval kevesebb tanulmányi ösztöndíjat kapnak márciusban a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói, az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyanis az előzetesen tervezetthez képest 40 százalékkal kevesebb hallgatói normatívát ítélt meg a felsőoktatási intézménynek. Hasonló a helyzet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ahol a rászoruló hallgatóknak adható támogatásokra nem maradt keret. A minisztérium közleménye szerint a 2012-es előirányzatok elszámolása után a valós számok alapján minden egyetem megkapja a támogatását.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.