A felsőoktatási intézmények múlt évi normatív támogatásainak elszámolásából hiányzó források, valamint az állam által...
A felsőoktatási intézmények múlt évi normatív támogatásainak elszámolásából hiányzó források, valamint az állam által ígért 58 milliárd forint támogatás átutalását sürgeti a Magyar Rektori Konferencia (MRK).
Az MRK csütörtöki közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt öt évben a magyar állami felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása reálértéken kevesebb mint felére csökkent. Így a nominálértéken több mint 80 milliárd forintos csökkenésből az idei évre érvényesített 32 milliárdos elvonást már nem tudják kigazdálkodni az állami egyetemek, főiskolák.
Utaltak arra is, hogy az egyetemek és a főiskolák vezetői jelezték, az intézmények felélték tartalékaikat, további hatékonyságjavítási intézkedésekre az oktatás színvonalának jelentős csökkenése nélkül nincsen lehetőség. Júliusra elfogyhat az egyetemek, főiskolák pénze: erről itt olvashattok.
Különböző jogcímeken, így a PPP-konstrukciók kiváltása, a korábbi európai uniós pályázati önrészek biztosítása, intézményi adósságátvállalás, majd a felsőoktatási struktúraváltási alap létrehozásával, továbbá a kiválósági támogatások odaítélése nyomán összesen 58 milliárd forint támogatás érkezne a felsőoktatási intézményekbe. Eddig azonban csak a támogatás elenyésző része érkezett az egyetemekre, főiskolákra, és egyelőre az alapok feltöltése sem történt meg, pedig ez az összeg biztosítaná az intézmények működőképességét - írták.
A Magyar Rektori Konferencia szerint sokkal súlyosabb helyzetet idéz elő az, hogy az elmúlt évi intézményi normatív támogatások elszámolása, továbbá az abból adódó állami források átutalása sem történt meg, és ezen a jogcímen is többmilliárdos támogatás kifizetése van függőben. Ezért azt várják, hogy a jogszabályi rendelkezések alapján járó tavalyi támogatások kifizetésével, valamint a fenntartó által ígért 58 milliárd forint támogatás folyósításával a kormányzat biztosítsa a magyar felsőoktatás további működőképességét.
Ahogy arról az eduline beszámolt: a korábbinál jóval kevesebb tanulmányi ösztöndíjat kapnak márciusban a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói, az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyanis az előzetesen tervezetthez képest 40 százalékkal kevesebb hallgatói normatívát ítélt meg a felsőoktatási intézménynek. Hasonló a helyzet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ahol a rászoruló hallgatóknak adható támogatásokra nem maradt keret. A minisztérium közleménye szerint a 2012-es előirányzatok elszámolása után a valós számok alapján minden egyetem megkapja a támogatását.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
